Sok élelmiszer landol a kukában

Évente körülbelül 1,8 millió tonna élelmiszer-­hulladék keletkezik hazánkban. Ennek nagyjából a harmadát a háztartásokban dobjuk ki, ez azt jelenti, hogy a megvásárolt és hazavitt élelmiszer 10 százaléka rendszeresen a kukában köt ki. Egy négytagú család évente nagyjából 50 ezer forintot dob ki így – tájékoztatott Domokos Kata, a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársa.

Hozzátette, hajlamosak vagyunk tartós élelmiszerből hatalmas készleteket felhalmozni, pedig minél kevesebb alapanyag van otthon „raktáron”, annál jobban átlátjuk a készleteinket és vagyunk tisztában azzal, mikor minek jár le a fogyaszthatósági ideje.

A szakértő azt javasolja, minden vásárlás előtt írjunk listát, mire van szükségünk, és ehhez tartsuk magunkat. Sose menjünk éhesen vásárolni – korgó gyomorral az ember lényegesen többet vesz meg, mint amennyire tényleg szüksége van. Valamint hazaérve nézzük meg a lejárati időt, és tervezzük meg, mi az, amit hamarabb kell elfogyasztanunk, feldolgoznunk, tároljuk okosan az élelmiszereket.

Domokos Kata emellett arra figyelmeztet, hogy fontos ismerni a különbséget a minőségmegőrzési idő és a fogyaszthatósági idő között.

A minőségmegőrzési idő azt jelzi, leginkább tartós élelmiszereken, hogy meddig tökéletes egy termék minősége, és mettől kezd gyengülni a minőség. Ezzel szemben a fogyaszthatóság azt mutatja meg, mikortól jelent egy élelmiszer fogyasztása kockázatot, például mikor romlik meg a hús, a vaj.

Helyi szinten egy-egy ételdoboz sok nehéz sorsú ember számára jelenthet élelmiszerforrást. Egyre több ilyen dobozt helyeznek el önkéntes szervezetek, egyesületek. A Körös Motoros Karitatív Egyesület több mint egy éve gyűjti a megmaradt élelmiszereket.

– Akinek van felesleges élelmiszere, legyen az élelmiszerbolt, pékség vagy magánszemély, hív minket, mi érte megyünk, de a székhelyünkön is át tudjuk venni – tájékoztatott Huszka-Seben Gabriella, az egyesület vezetője.

Jelenleg tizenöt családdal tartják napi szinten a kapcsolatot és továbbítják a felajánlott ételeket. Beszélgetésünkkor is éppen befutott egy hívás, a helyi pékség tett félre a szervezetnek a megmaradt pékáruból.

Mint mondja, még mindig sokan tartanak az esetleges ellenőrzésektől, és inkább a közeli konténerekbe ürítik, a még ehető készletet, pedig ha a vállalkozó akárcsak pár darab megmaradt termékkel egy karitatív szervezetet támogat, az egyesület kiállít az adomány összegéről egy igazolást, amit az adóalapjából jóvá tud írni.

Ön tudatosan vásárol?

Bereczki Ildikó: – Azt figyeltem meg, hogy a külön csomagolt termékek hamarabb megromlanak, így inkább a kilós áruból szeleteltetek a családnak. Sajnos a gyermekeim – hiába kérem őket, hogy ne tegyék – gyakran elfelejtik visszatenni a hűtőbe a romlandó ételeket, pedig ha kicsit odafigyelnének, akkor sokkal kevesebb dolog landolna a kukánkban.

Uhljár Krisztina: – Nehéz átállni a tudatos, hulladékmentes gondolkodásra, de igyekszem mindent megtenni ezért. Egyre többet olvasok erről, ezért is született meg az elhatározás, hogy minimálisra csökkentem a szemetemet, komposztáljak és saját kis kertet alakítsak ki otthon. Nem eszem húst, tejtermékeket, ami egy kicsit könnyebbé teszi a dolgom.