Befagyasztották az árakat, az összeg a kukák méretétől is függ

A szemétdíjat beszedő Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt.-nél elmondták: a jelenlegi díjstruktúrákat még az önkormányzatok alakították ki 10-15 éve. A díjak tartalmazták a gyűjtés, a kezelés, az ártalmatlanítás és részben a hasznosítás költségeit, ideértve a meglévő berendezések megújításához szükséges költségeket is, ha az adott önkormányzat megfelelően kezelte és üzemeltette a vagyonát.

– Ezeket a díjakat érintette a rezsidíjak pár évvel korábbi csökkentése. Jellemzően ma is ezek a mérsékelt díjak érvényesek, ha nem történt jelentős technológiai változás a hulladékkezelés tekintetében – folytatták az NHKV Zrt.-nél. Kiemelték: a hulladékgazdálkodási rendszerek fejlesztését az elmúlt másfél évtizedben a magyar állam vállalta magára, ide csoportosítva az Európai Unióból érkező támogatások egy jelentősebb hányadát.

A hulladékgazdálkodás díját az NHKV Zrt.-nek kell megfizetni, de a díjak mértékét nem ők határozzák meg. A díjak megfelelősségét a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) ellenőrzi.

A MEKH-nál elmondták: 2013 előtt a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozott a közszolgáltatási díj megállapítása. A hulladékokról szóló törvény azonban 2013 után megszüntette az önkormányzatok díjmegállapítási jogkörét, egyben – mondhatni – befagyasztotta a 2012-ben alkalmazott díjakat, illetve 2013 második felétől rezsicsökkentést vezetett be. A „díjstop” addig hatályban marad, amíg a miniszter rendeletben nem állapít meg új összegeket.

– Annak idején több tényező határozta meg a díj mértékét – mondta Csiaki Tamás, a békéscsabai polgármesteri hivatal városüzemeltetési osztályának vezetője. A változás alapja általában az infláció vagy az üzemanyag árának változása volt. Ám más tényezők is befolyásolták, például a zöld- vagy szelektív hulladék begyűjtésének költségei, amelyekre külön díjat nem állapítottak meg, viszont évről évre nőtt a szolgáltatás igénybevételének mértéke.

Kifejtette: annak idején a díjakat egy alapdíjra határozták meg, függetlenül attól, hogy egyszer vagy kétszer vitték-e el a szemetet, hogy kisebb edényt vagy konténert használt-e az ingatlan tulajdonosa. Az alapdíjat hetenként, ingatlanonként 120 literre állapították meg, és ezt az összeget arányosították a valóban használt edényméretre.

Több településen a helyi önkormányzati rendelet lehetőséget biztosít arra, hogy az ingatlanok használói, tulajdonosai szüneteltessék a közszolgáltatást, azaz akkor, amikor lakatlan az ingatlan, ne fizessenek szemétdíjat. Azonban ezt a tényt igazolni is kell, általában nullás vízfogyasztással – vagyis havonta legfeljebb 0,5 köbméter vízfogyasztással – vagy nullás áramfogyasztással. Emellett kedvezményt is adnak a rászorulóknak.

Békéscsabán van arra lehetőség, hogy az egyedül élők 60 literes kukát kérjenek és ez alapján fizessenek szemétdíjat, ehhez egy igazolásra van szükség, amit a jegyző adhat ki. A kérelmet aztán a közszolgáltatónak kell benyújtani, és a kedvezmény egy évre szól.

A közszolgáltatást is lehet szüneteltetni, ha a lakásban nem laknak és az ingatlanon így hulladék sem keletkezik. Nem lakottnak minősül az a lakás, az az ingatlan, amelyben az elektromos áram fogyasztása nem éri el a havi 2 kW/óra mennyiséget. A szüneteltetés legfeljebb 3 hónapra szólhat, és ezt előre szükséges jelezni. Ha letelik a 3 hónap, akkor – a mentesség jogos igénybevétele miatt – be kell nyújtani a fogyasztás nélküli közüzemi számlát. A helyi rendelet szerint a szemétdíj fizetése alóli mentesség többször is kérelmezhető addig, amíg a feltételek fennállnak.

A békéscsabai városházán elmondták: a szociális támogatási rendszerben nincs olyan rendelkezés, ami kimondottan a szemétdíj összegére vonatkozóan biztosítana kedvezményt. Az önkormányzat lakhatási támogatást biztosít – ha teljesülnek a jogszabályban meghatározott feltételek –, ezt a segítséget a szemétdíj megfizetésére is fordíthatják a rászorulók.

Kedvezményt biztosítanak a rászorulóknak

Vésztőn a közszolgáltatás díjából 50 százalékos kedvezményre jogosult az, aki szilárd burkolattal el nem látott, vagyis nem aszfaltozott utcában lakik. Szintén 50 százalékos kedvezményt kaphat az az egyedül élő 65 év feletti, akinek havi rendszeres jövedelme nem több 71 ezer 250 forintnál.

Sarkadon minden esetben be kell fizetni a szemétdíjat, ez alól nem kap senki mentességet. Támogatás igényelhető attól függően, hogy valaki egyedül él-e vagy sem, betöltötte-e a 70. életévét vagy sem; illetve, hogy mekkora a jövedelme. Megtéríthetik neki utólag a befizetett szemétdíj teljes összegét vagy felét. Például az, aki elmúlt 70 éves és egyedül él, valamint a havi jövedelme nem éri el a 85 ezer 500 forintot, hozzájut a teljes szemétdíjhoz.

A kérelmeket a városháza illetékes osztályán kell leadni, bemutatva a befizetett csekket is, valamint a jövedelmet ugyancsak igazolni szükséges. Az nem kaphat kedvezményt, akinek vagy a vele együtt élő hozzátartózónak lakásfenntartási támogatást állapítottak meg.

Kötegyánban nem kell szemétdíjat fizetnie annak, aki elmúlt 70 éves és egyedül él az adott ingatlanban, valamint a havi jövedelme nem több 171 ezer forint. A hadigondozottaknak ugyancsak ingyenes a közszolgáltatás, függetlenül a szociális rászorultságtól és az életkortól.