Új tetőt és vitorlákat kap a régi csabai szélmalom

Ando György, a Munkácsy Mihály múzeum igazgatója azzal kezdte, hogy a malmokat az ősidők óta használják, és egy legenda szerint a malmok magyar szimfónia hangot adnak ki.

Beszélt a kézi meghajtású malmokról, amiket később például a vízimalmok váltottak fel, az 1800-as évek elején Magyarországon 17 ezer működött. A vízhozamtól függően alul- és felülcsapott kerekeket használtak, ahol pedig felduzzasztották a vízfolyásokat, megszűnt a tutajozás; illetve az is a hozadéka volt mindennek, hogy több terület került víz alá az áradások során, mocsarak keletkeztek, például így alakult ki a Kis- és a Nagy-Sárrét.

Ismertette, miszerint az 1400-as évektől kezdve megjelentek a szárazmalmok, amiket állati és emberi erővel hajtottak meg. A 19. század első felében Orosházán 34 működött, de egy dokumentum arra enged következtetni, hogy Békéscsabán is több mint félszáz volt. A szélmalmok Perzsiából származnak, a keresztes hadjáratok révén kerültek az öreg kontinensre, 1873-ban több mint 800-at számláltak Magyarországon, főleg az Alföldön.

A Gyulai úton található malom is szélmalom, holland típusú, négyszintes. Ezekre jellemző volt, hogy forgatható volt a tetőszerkezetük – nyilván a szél felé fordították azokat –, a vitorlák 4-5 méter/másodperc sebességgel pörögtek. Ando György elmondta, a Gyulai úti szélmalom eredetileg 1856 és 1860 között épült Makó határában, a Csókási pusztában állt, a malomkövét Sárospatakról hozták, 1953-ig működött, és akkora volt a kapacitása, hogy száz tanya termését tudta megőrölni.

– A Gyulai úti szélmalom és annak környezete a városfejlesztési nonprofit kft. beruházásában újul meg, megközelítőleg 30 millió forintból, és a tervek szerint idén végez a kivitelező a munkálatokkal – osztotta meg dr. Sódar Anita, a cég ügyvezetője. A kerítés elkészült, hamarosan rajtolnak a faipari, asztalosipari munkák. A létesítmény faszerkezetei rossz állapotban vannak, cserére érett a tetőszerkezet és a vitorla. A kivitelezést hosszas előkészítés előzte meg, egyeztettek a hatóságokkal.

Kiemelte, rendkívül összetett projekt a CsabaPark – hagyomány és gasztronómia jegyében történő – fejlesztése, több ütemben épül, szépül a 43 hektáros terület. Korábban megépült a rendezvénycsarnok, az étterem és a játszótér, nemrég készült el a Körte sori fogadóépület és a Gyulai úti látogatóközpont, korszerűsítik a volt Trófea épületét, az erdőben futópálya épül, a dombon csúszdapark lesz, mellette pedig egy újabb játszótér.

Hangsúlyozta: Békéscsaba a Modern Városok Program keretében 1 milliárd forintot kapott a CsabaPark további fejlesztésére, ebből a hazai forrásból újul meg a szélmalom és környezete is, amivel még teljesebbé válhat a CsabaPark fejlesztése.

Darut is bevetnek a felújításkor

A szélmalom főtengelye 6x0,5x0,5 méteres, azaz 1,5 köbméteres, a vitorla 8-10 méteres – érzékeltette a méreteket Mochnács Pál, a kivitelező cég, a békéscsabai Bólem Kft. ügyvezetője. Elmondta, a faszerkezetek rendbe tétele során borovi fenyőt és akácot használnak, a felületek kezelésénél figyelnek arra, hogy ellenállók legyenek a szerkezetek a gombának és a rovaroknak. Az épületen tetőt cserélnek, a régit daruval veszik majd le, az újat daruval helyezik fel.

Aláhúzta: a cég modern gépekkel felszerelt asztalosipari részleggel rendelkezik, és a szélmalom felújításával a szakembereik is tanulhatnak, a beruházás előtt szakmai kiránduláson vettek részt Ópusztaszeren.

Ando György múzeumigazgató a sajtótájékoztatón jelezte, az elmúlt években jelentős fejlesztések valósultak meg a Gabonamúzeumnál. Megújult a fogadóépület, járdákat tettek rendbe, tavaly korszerűsítették a mágori színt. A beruházások sora a szélmalom felújításával újabb állomáshoz érkezett.