Gyulán a megtorlás vidéki áldozataira emlékeztek

Az országban és Békésben is a forradalom békés, rendezett és humánus volt – fogalmazott köszöntő beszédében Erdmann Gyula, a Békés Megyei Levéltár nyugalmazott igazgatója. Mint kiemelte, a megelőző évek kegyetlenségei miatt többen azt gondolták, hogy lincselések lesznek, de a városokban, községekben előkerültek okos, tájékozott, kiváló emberek, akik a párttitkárok, tanácselnökök helyére lépve biztosították a rendet, a lakosság pedig követte őket.

Köszönetként az „igazgató elvtárs” a kádári bíróság előtt a Mádai ellen zajló per fő terhelő tanúja lett. Ritka kivételként Vésztőn és Sarkadon megvertek, felpofoztak rendőröket, ÁVH-sokat, Füzesgyarmaton pedig egy párttitkárt, aki korábban buzgón szervezte a beszolgáltatásokat, végig vertek a település fő utcáján. Akinek elszámolni valója volt vele, kiléphetett a házából, és adhatott neki egy pofont, de ennek is gyorsan véget vetettek.

– Vidéken és Békés megyében is a rend forradalma zajlott, csekély kivétellel elmaradt a véres igazságtétel – ecsetelte a szakember. – A korábbi vezetőket sokszor meg is védték. Erdmann Gyula példaként említette, hogy Gyulán az állami gazdaságban Mádai János személyesen óvta meg az ottani kommunista igazgatót, az életét mentette meg.

– A békés forradalom szöges ellentétben állt a nemzetáruló, aljas tömeggyilkossá süllyedő Kádár János és társai embertelen bosszújával. Az országban 400-500 embert végeztek ki, mintegy 500 embert agyonvertek, 22 ezer embert bebörtönöztek. Utóbbiak számára a börtön szinte megváltás volt, az előzetesben olyan kínzásokat kellett kiállniuk – mondta Erdmann Gyula.

– Békés megyében öt embert halálra kínoztak a pufajkások, többeket félig agyonvertek, majd egy kocsihoz kötözve húzták őket végig az utcán. A megyében 688 ítélet született koholt vádak alapján. Az elítéltek közül 12-12 volt horthysta katonatiszt és korábbi csendőr. 176 munkást, 155 napszámos, földművest, 188 kisparasztot, 100 értelmiségit, 18 „kulákot” ítéltek el.

Dr. Erdész Ádám, a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltárának igazgatója lapunknak elmondta, négy éve kezdődött el a Nemzeti Emlékezet Bizottsága támogatásával az 1956-os perek feldolgozása, perkataszter, illetve adatbázisok készültek, majd második lépésként a perek konkrét elemzése következett. Gyakorlatilag az eredmények összegzésének első állomása volt a tegnapi konferencia, ami az ünnepi könyvhéthez is kapcsolódott.

Erdész Ádám „A forradalom gyulai vezetőinek kiválasztódása, legitimációja, a fontos döntések születésének körülményei (1956. október 25-december 17.)” címmel tartott előadást. Ennek kapcsán részletesen ismertette Nádházi Jánosnak, a gyulai 56-os Forradalmi Bizottság elnökének szerepét, személyiségét, amivel társaival közösen kulcsszerepet töltött be abban, hogy az események nem radikalizálódtak.

A röpcédulákat készítő Szekeres István perét is megidézték

Földváryné Kiss Réka (NEB) a megtorlás végrehajtóinak kutatása a Perek 56 adatbázis tanulsága alapján címmel tartott nyitó előadást. Megyei szempontból az egyik legérdekesebb témát Sáfár Gyula, az MNL Békés Megyei Levéltárának igazgatóhelyettese „Az ellenállás vége. A békéscsabai Szekeres István pere” címmel osztotta meg a jelenlévőkkel. Szekeres István 1956 végétől, 1957 elejétől körülbelül egy éven át terjesztett röpcédulákat, kis ragasztószalagokra írta a forradalom jelszavait, amelyeket esőcsatornákra, postaládákra ragasztott ki. Bár széles körű nyomozás folyt, mégis viszonylag későn fogták el, ha ez korábban történik, nagy baja is lehetett volna. Vélhetően így volt szerencséje, mert a bíróság egy év börtönre ítélte, amit három évre felfüggesztettek. Szekeres István egyébként maga is jelen volt a tegnapi konferencián.