Dél-Afrikában a kevermesi szakemberre figyel a világ

Nagyon komoly szakmai teljesítménye után júliusban a Species on the Move konferencián vehet részt két előadással a kevermesi Bozó László. A térség elismert természetvédője, számos nemzetközi projekt aktív tagja a távol-keleti madárfajok szibériai expanziójával, valamint az eddigi 17 éves kevermesi adatsor és a 100 évvel ezelőtti, szintén Kevermes környéki adatok összehasonlításával foglalkozik. Bevallása szerint mindkét folyamatot a klímaváltozás mozgatja.

Csete Ilona

A konferencia helyszíne a legendás dél-afrikai Kruger Nemzeti Park, a megnyitóbeszédet Albert monacói herceg tartja. Bozó László a konferencia ösztöndíjának megnyerésével juthat el a távoli országba. Az előzményekről őt kérdeztük egy szibériai munkájáról való hazatérése után.

– A madarakat 2004 óta figyelem Kevermesen és a térségben. Rögzítek minden megfigyelést. Ezt 12 évesen kezdtem, mára 51 ezer 830 terepi adatom van, és ebben nincsenek benne a gyűrűzési adatok. Eddig kilenc tudományos cikk jelent meg ezekből, több angolul. Tartottam előadásokat több hazai konferencián. Megjelent egy könyvem Kevermes madárvilága címmel, kiadás alatt van a Dél-Békés természeti értékei című könyv, amely 200 színes oldalon részletezi a témát. Van egy szakdolgozóm, aki a fasorok madárvonulásban betöltött szerepéről ír (persze kevermesi adatok alapján).

Bozó László külföldi munkái mellett Szarvason is tartott madárgyűrűzést /Beküldött fotó/

Bozó László a fasorok természetvédelmi jelentőségével, a sóderbánya vízimadarainak monitorozásával, a lőkösházi Turai-gyep tavaszi vízimadár-vonulásával, énekesmadarak vonulásának vizsgálatával is foglalkozik. Az a célja, hogy minden Dél-Békésben előforduló faj vonulását leírja és statisztikai elemzéseket végezzen.

– Rengeteg adatom van, érdekel a helytörténet, elkezdtem tudománytörténeti cikkeket keresni a régióból. Tudtam, Békéscsaba környéke régen kutatott volt madártanilag, ám Kevermes környéke (nevezzük Csanádi-hátnak és a Partium hozzánk közel eső részeinek) nem. De majd 1500 feljegyzésre leltem az 1700-as évektől a 20. század első feléig. Húsz település adatait gyűjtöttem össze.

– A klímaváltozás kutatásával nagyon-nagyon sokan foglalkoznak a madarak tekintetében is, ám ezek a kutatások jellemzően csak az 1950-es évekig visszanyúló adatokat ölelik fel, az enyémhez hasonló vizsgálatra rendkívül kevés európai és amerikai példa van jelenleg. Nemrégiben készült el belőle az angol nyelvű tudományos cikk, beadtam egy neves nemzetközi laphoz. Nagy időtávlatot ölel fel a vizsgálat, beadtam egy összefoglalót a Species on the Move konferenciára is. Mivel a szibériai kutatásaim révén több nemzetközi konferencián (Potsdamban, Japánban, Kanadában a nemzetközi ornitológiai kongresszuson) volt már poszterem, jó esély mutatkozott arra, hogy ezt a munkát is befogadja a konferencia. Így is lett. Sőt mi több, megnyertem a konferencia saját, 1000 dolláros ösztöndíját is, ami fedezi számomra a kiutazás és részvétel költségeit.

Egyéb kutatásaival is sikeres
– Egy másik témát is bemutatok: szibériai kutatásaim (azokból 13 angol nyelvű publikáció jelent meg) során is tapasztaltuk a déli fajok északi irányba történő terjeszkedését. Több olyan madárfajt is megfigyeltünk, amelyek Európa vagy Kína felől érték el ezt a vidéket, és ma már meg is telepedtek itt. Ez is kiváló példája a klímaváltozásnak.
Az elkötelezett szakember úgy véli, aki következetesen dolgozik ezen a területen, aki komolyan gondolja azt, amit csinál, az akár világraszóló eredményeket is elérhet.