2019.05.25. 16:00
Idézzük fel együtt az István malom múltját!
A kedden kiégett malmot 166 évvel ezelőtt helyezték üzembe és 104 évvel ezelőtt már egyszer leégett. Számos képeslapon és régi felvételeken szerepel, Békéscsaba egyik ikonikus épületévé vált a hosszú évek során.
Kedden délután hatalmas lángok csaptak fel Békéscsaba belvárosában: az István malom teljes terjedelmében lángra kapott. Az épület jövője kérdéses, de a több mint 150 éves múltja során rengeteg megyebeli ember életében játszott fontos szerepet.
1853-as üzembe helyezése óta számtalan embernek adott munkát, pedig eleinte egyszerre mindössze kilenc molnár tevékenykedhetett benne. Pain Antal hamburgi gépész építtette és a második vidéki gőzmalom volt a pécskai után. Az 1800-as években többször is tulajdonost cserélt, mígnem Rosenthal Márton vette át, miután 1871-ben Békéscsaba vasúti csomópont lett. A gyulai szappanos- és gyertyaöntőmester számos gőzgépet állított üzembe az akkor még Rosenthal-malomban. A 20. század elején már évi tízezer tonna lisztet őröltek benne. A malom csak bővült és bővült, mígnem 1915-ben teljes terjedelmében leégett a bal oldali szárnya.
Így írt a Békés című újság az 1915-ös tűzesetről:
Lisztrobbanás pusztított, megmentették a tárolt búzát
Békés vármegye legnagyobb malma pusztult el néhány óra alatt 1915. március 6-án – ezt írták a Békés című újságban 1915. március 14-én. Este 6 óra után 15-20 perccel egy, majd két robbanás volt hallható, ezeknek olyan ereje volt, hogy a közeli utcán járókat a falhoz nyomta a légnyomás. A meglepett emberek világosságot, majd egy nagy lángnyelvet láttak az ég felé csapódni.
A katasztrófához vonult a helyi mellett a gyulai és a békési tűzoltóság, a rendfenntartás és a mentés miatt a helyőrség. A tűz a koptatóban keletkezett. A mentés csak a terménykészlet és a raktárak megóvására irányult, irányulhatott. Az égő malomban rohamosan dúlt a vész, az emeletek egymás után zuhantak le, az értékes berendezés sorra elhamvadt.
Másnap kiszállt dr. Konrád Ernő ügyész és Szabó László vizsgálóbíró, akik 3 napig vizsgálódtak, sőt, szakértőket rendeltek ki, hogy a malompor robbanása vagy bűnös kéz okozta-e a vészt. A tűz oka valószínűleg szerencsétlenség.
A tűzeset után felújították a malmot. 1925-re épült meg a lisztraktár és a gabonasiló is.
A nagy gazdasági világválság tájékán már 150 munkás dolgozott a malomban és a világ számos pontjára eljutott a Csabán őrölt liszt.
1938-ban teljesen áttértek a háborús termelésre és 1944 októberétől, a szovjet csapatok bevonulása után már a helyiek és a hadsereg számára készítették a szükséges lisztet. 1948-ban államosították, ezt követően vette fel az István nevet. 2005. március 26-án, 11 óra 20 perckor állították le a termelést.
Utolsó napján az ott dolgozók és családtagjai járták végig az ötemeletes épületet, akiket Wagner Attila, a malom utolsó főmolnárja is köszöntött. Az eseményen Gécs Béla békéscsabai helytörténeti kutató és korábbi főmolnárok, Lenhardt Pál és Kovács György is részt vettek.
Öt évvel ezelőtt Püski Sándor, Békésen élő grafikusművész kiállítását az István malomban tekinthették meg az érdeklődők.
Tavaly Incze László drónfelvételén tekinthettük meg az István malmot madártávlatból:
Több mint másfél évszázada magasodik megyeszékhelyünk fölé (Aug. 2.)
Források:
