Egyre inkább teret nyernek a megújuló energiák

Egy békéscsabai fórumon elhangzott, a szélerőművek segítségével termelt villamos energiával a kutak és tavak vízkezelésénél szerepet kaphatnak a szélkerekek. A szántóföldeken telepített kis alapterületű szélerőművek okozta légörvények felgyorsíthatják a természetes légcserét. Ez minimalizálja annak az esélyét, hogy a leveleken elszaporodjanak a gombák. A betakarítás idején szárazabb gabonánál csökkennek a mesterséges szárítás költségei.

Szóba került az is, hogy az élelmezési és takarmányszükségletet meghaladó mennyiségben képes a magyar mezőgazdaság biomasszát előállítani, és jelentős a biogáz-előállítási potenciál is. A biomassza segítségével hagyományos tüzelőanyagok válthatók ki. A biomasszából bioetanolként üzemanyag is készíthető.

Az első, termálvizet használó hajtatókertészetek az 1960-as években jöttek létre, és ekkor készült a legtöbb termálkút. Jelenleg közel 200 mélyfúrású termálkútból látnak el növényházakat. Az energiatermelés 0,6 százaléka már termálenergiából származott 2010-ben, és ebből mindössze 27 százaléknyi felhasználás realizálódott az agráriumban. Az 1,7 millió tonnás hazai zöldségtermelés negyede származik a hajtatásból, ez az ágazati kibocsátás közel felét adja. Ehhez járul még hozzá a dísznövényhajtatás termelési értéke. A fő hajtatási területek a déli és a középső régióban találhatók, együttesen a hajtatás 90 százalékát teszik ki.