2019.02.10. 15:20
Évente több száz rossz szándékú telefonhívást kapnak a mentők
Sérült ember fekszik a gyulai határátkelő közelében – riasztották a közelmúltban a gyulai mentőket, akik természetesen – amilyen gyorsan lehetett – a helyszínre siettek. A határátkelő közelében azonban nem feküdt senki. Vaklárma volt a riasztás.
– Régóta igaz, hogy a segélyhívó vonalon érkező telefonhívások egy része nem segélyhívás, hanem „valami egyéb”, például érdeklődnek az ügyeletes patikáról, kérik, hogy kapcsoljuk a kórházat, vagy csak belenevetnek a telefonba, és leteszik. A 112 ugyanakkor már segít kiszűrni az ilyen hívásokat – reagált az eseményekre Hangai József mentőtiszt, regionális kommunikációs munkatárs.
Mint megtudtuk, a kivonuló mentők sok esetben találkoznak „vaklármával”, amikor nem találnak beteget a helyszínen. Ennek legtöbbször az az oka, hogy a bejelentő nem várja meg a mentőket a „beteg” mellett, akiről kiderül, hogy csak túl sokat ivott, pár percre lepihent, majd jobban lett és hazament.
– Ezt természetesen nem szankcionáljuk, hiszen a bejelentő jó szándékkal telefonált – hangsúlyozta Hangai József.
Kérdésünkre megerősítette, országos szinten évente több száz olyan eset fordul elő, amikor a hívó kifejezetten rossz szándékúan telefonál, például azért hívja ki ok nélkül a mentőket, mert gyönyörködni akar a kék lámpás autókban, vagy a szomszédját akarja felébresztetni.
– A mentőszolgálat havonta átlagosan húsz-harminc ilyen „vaklárma” esetében kezdeményez rendőrségi eljárást, amelyek egy része büntetéssel végződik – tette hozzá a regionális kommunikációs munkatárs. – A rosszindulatú riasztások mintegy harminc-ötvenezer forintos fölösleges költséget okoznak kivonulásonként, de egyes esetekben, például a légi mentés alkalmával a költségek sok százezer forintra is rúghatnak. Az anyagi kár azonban csak az egyik tényező, hiszen akár emberéletek is veszélybe kerülhetnek a rosszindulatú bejelentések miatt, ugyanis a szirénázva közlekedés nem veszélytelen, illetve amíg a kocsi az indokolatlan riasztás miatt foglalt, máshol valóban szükség lehet az ily módon lefoglalt mentőegységre.
A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság arról tájékoztatta lapunkat, hogy a megyében nem gyakoriak a valótlan bejelentések, de előfordul, hogy emiatt kell eljárást indítania a rendőrségnek. Tavaly februárban egy békéscsabai férfi hívott mentőt azzal, hogy édesanyja rosszul van. A mentők nem tudtak bejutni a tanyába, a katasztrófavédelem is kivonult, hogy segítsenek a mentőknek. A rendőrök is a helyszínre mentek, mert csak két férfi volt a hívásban megjelölt helyen. Kiderült, hogy a testvérpár egyik tagja valótlan bejelentést tett, senkinek nem volt szüksége egészségügyi ellátásra, senkit nem kellett kórházba szállítaniuk a mentőknek.
Akár elzárással is büntethető
Tavaly augusztusban egy újkígyósi nő hívta fel a rendőrséget, hogy élettársa kizárta a lakásukból és fenyegeti őt. Azt mondta, a ház előtt, az utcán várja a rendőröket. A rendőrök nem találták ott a nőt, a ház nyitva volt, a férfi sem volt ott.
Aki a hatóságnál vagy közfeladatot ellátó szervnél vészhelyzetről vagy rendzavarásról valótlan bejelentést tesz, szabálysértést követ el. Szabálysértés az is, ha a hamis bejelentés alapján a hatóság vagy a közfeladatot ellátó szerv szükségtelenül a bejelentésben megjelölt helyszínre vonul vagy egyéb intézkedésre kényszerül. Mindez szabálysértési elzárással is büntethető.