2019.01.27. 06:50
Vannak, akik boldogító igen nélkül is megváltoztatják a nevüket
Évente körülbelül negyven békéscsabai születésű személy ad be névváltoztatási kérelmet az országban. Egyesek a keresztnevükkel, mások a családnevükkel nincsenek kibékülve. A lehetőség mindenki számára nyitott, érdemes viszont szem előtt tartani, a beadványról döntő hatóság nem díjazza a gyakori csereberélést.
A névváltoztatás vagy névmódosítás két, egymás szinonimájaként is használt szó a magyar nyelvben. Jogi értelemben a szavak azonban két külön kategóriába tartoznak: míg a névváltoztatás illetékmentes, addig a módosítás illetékköteles eljárás.
Illetékmentes a változtatás, ha például házasságkötéssel egyidejűleg történik a névfelvétel, illetve abban az esetben, ha például egy elhunyt házastársnál kiderül, hogy az anyakönyvében két keresztnév szerepel, míg a feleség csak az első keresztnév után vette fel a „-né” toldatot. Ezenfelül bármilyen más eljárás illetékkötelesnek számít, így a válás után kérvényezett (eredeti név visszaállítása vagy más név felvétele) vagy a születési név módosítása is. Ennek díja első alkalommal 10 ezer, második alkalommal 50 ezer forint.
– Nincs olyan érvsor, amit elvár ilyenkor a Budapest Főváros Kormányhivatala Állampolgársági és Anyakönyvi Főosztály Névváltoztatási és Anyakönyvi Osztálya, mint a kérelmet elbíráló hatóság, de indokot kell adni, hogy miért szeretne valaki az anyakönyvezett nevén változtatni, hiszen a névmódosítás nem játék. Ettől függetlenül mindenkinek lehetősége van életében akár több alkalommal is kérelmet beadni, azonban érdemes figyelembe venni, hogy a hatóság a túl gyakori változtatást nem engedélyezi (például 4 éven belül kétszer) – hangsúlyozta dr. Urbán-Zsilák Klára, a békéscsabai városháza közigazgatási osztályának vezetője.
A szakember elmondta, viszonylag gyakori a nem használt második keresztnév törlése és az utónév cseréje is. Ritkábban, de nem elvétve előfordul a vezetéknév módosítása. Ilyenkor ugyanúgy meg kell indokolni a kérelmet, azonban törvény tiltja a történelmi nevek felvételét (Deák, Széchenyi, Vörösmarty, Bartók, Kazinczy). Nem engedélyezik továbbá a magyar hagyományoktól eltérő, magyartalanul hangzó, a régies írásmóddal (czy) írott családi neveket sem, valamint élő személy nevét sem lehet felvenni csak az élő személy hozzájárulásával.
– Utóbbi például az élettársi kapcsolatok esetében fordulhat elő. Sokan nyújtanak be kérvényt amiatt, mert viselni akarják a párjuk nevét. Törvényileg ez is megengedett, de nagyon alaposan át kell gondolni, hiszen ilyenkor a kérelmező születéskori neve is megváltozik, vagyis „elveszti” az eredeti nevét, amit csak pénzért (50 ezer forint) változtathat vissza. S ha van gyermek, akkor az ő adataiban is változás következik be, hiszen az anyja neve már nem létezik – emelte ki a szakember. – Ráadásul ebben az esetben nemcsak az okmányok cseréje szükséges, hanem a megszerzett bizonyítványok, esetleges hitelszerződések esetében is tudnia kell igazolnia magát az érintettnek. Emellett olyan is van, hogy egyéb családi okból módosítják a személyek a nevüket. Sokan felveszik az anyai vezetéknevet, máskor pedig teljesen más elhatározásból választanak homlokegyenest más nevet.
Dr. Urbán-Zsilák Klára elmondta, tavaly a házasságkötéssel járó névváltoztatáson felül mintegy húszan adtak be az önkormányzat anyakönyvezetési osztályára névváltoztatási kérelmet. Viszont arról is kap az osztály értesítést, ha egy békéscsabai születésű, de máshol élő (állandó lakcímmel rendelkező) személy kér névmódosítást, ugyanis ebben az esetben a születési anyakönyvét is módosítani kell. Így a szám dupla, tehát összesen negyven főről beszélhetünk.
Kis eltérésnek tűnhet, de nem az
A papíralapon 1895 óta létező anyakönyvvezetést 2014-ben elektronikus anyakönyvvezetési nyilvántartás váltotta fel. Az új rendszer használata óta folyamatosan jönnek elő olyan hibák, melyek az 1975-ben bevezetett személyi nyilvántartásra vezethetők vissza. Az okmányok kiállításakor ugyanis nem kértek hivatalos anyakönyvi kivonatot a hivatalokban, sokáig „bemondás” alapján készítették el az igazolványokat, és voltak, akik megfeledkeztek a második nevükről. S mivel hosszú időn át a házasságkötéshez egyedül személyi igazolványra volt szükség, így fordulhatott elő, hogy például Gipsz Jakab Miklós neje egész életében Gipsz Jakabnéként viselte a nevét Gipsz Jakab Miklósné helyett. De gyakori az y-ra és az i-re végződő nevek nem helyes használata is.
– Az elektronikus rendszer létezése óta folyamatosan szembesülünk néveltérésekkel, hiszen egy haláleset vagy születés rögzítésekor az anyakönyvezető nemcsak az adott dokumentumot rögzíti, hanem teljes előzménykutatást végez annak érdekében, hogy mihamarabb értékelhető adatbázis jöjjön létre. S ahhoz, hogy az adatok egyezzenek az anyakönyvvel, a túlélő házastársnak ebben az esetben meg kell változtatnia az egyébként életében eddig folyamatosan használt nevét. Természetesen ebben az esetben illetékmentesen kérelmezhető, hogy maradjon az addigi forma (Gipsz Jakabné), de ehhez is el kell indítani az ingyenes eljárást – világított rá dr. Urbán-Zsilák Klára.
A fővárosban hozhatnak döntést
A névváltoztatási kérvény beadása nincs lakóhelyhez kötve, bármely anyakönyvvezetőnél leadhatók a dokumentumok, ugyanis a helyi hivatalok csak az átvételt intézik. Az ügyintézés és az érdemi döntés egyetlen helyen, a Budapest Főváros Kormányhivatala Állampolgársági és Anyakönyvi Főosztály Névváltoztatási és Anyakönyvi Osztályán történik. A procedúra minimum két hónapot, de akár ennél több időt is igénybe vehet. A tapasztalatok alapján nagyon ritkán fordul elő, hogy valaki eljut az 50 ezer forintba kerülő eljárásig.
