A művelődési központ máig hatással van a közösségi életre

Takács Péter, a közösségi ház vezetője elmondta, a találkozó helyszínének ötletét az adta, hogy ez az intézmény is tagja volt a művelődési központnak, melyhez 1990 márciusában csatlakozott vezetésével. Ekkor kérte fel dr. Pap István igazgató, hogy közösségi színtérként üzemeltesse a házat. Hozzátette, bár évtizedek teltek el, az egykori munkatársak összetartása megmaradt, amit az is bizonyít, hogy jubileumi ünnepségükön harmincan idézték fel együtt emlékeiket.

Dr. Pap István nyugalmazott igazgató elmondta, az 1968-as kormányrendelet az addigi népművelődési tanácsadóként működő megyei közművelődést segítő szervezetet megszüntetve hozta létre a megyei művelődési központokat (MMK), melyek egészen 2007-ig működtek ekként. Teendőik közé tartozott a telephelyi közösségi közművelődési feladatok ellátása és a megyében működő művelődési otthon típusú intézmények módszertani segítése. Hozzátette, volt olyan időszak, amikor Békéscsabán belül egyszerre hat intézetet is működtettek, a mai napra azonban már csak egy tölti be egykori funkcióját, a találkozójuknak otthont adó Lencsési Közösségi Ház.

Beszámolója szerint az MMK működésének negyven éve alatt innovációs szolgálatot teljesített Békés megye települései számára, hiszen számtalan rendezvényt valósítottak meg, emellett anyagilag is támogatni tudták bázisintézményeiket. Akkoriban programjaikat a Békési Műhely és Békési Élet című szakmai kiadványaikkal tudták terjeszteni.

Takács Péter hozzátette, az MMK mind Békéscsaba, mind pedig Békés megye életében fontos szerepet játszott, hiszen munkatársainak folyamatosan továbbképzéseket biztosított különböző településeken. Utóbbit azért tartja hasznosnak, mert így rengeteg tapasztalatot szerezhettek és cserélhettek kollégáikkal. Beszámolója szerint a modernizációihoz tartozott az is, hogy a központ által üzemeltetett Tégla Közösségi Házban volt a megye első videóstúdiója, ami alapját képezte Békéscsaba első tévéjének, a Lencsési Közösségi Televíziónak. A csatorna a lakótelepen minden hétfőn sugárzott egy konzervadást, melynek igen nagy nézettsége volt.

– A rendszerváltást követően Békéscsaba vezetősége úgy döntött, hogy a központhoz tartozó intézményegységeknek önállósodniuk kell – számolt be a továbbiakban a közösségi ház vezetője. Hozzátette, a fent említett innováció és kreativitás nemcsak szakmai értelemben, hanem a közéleti szerepvállalás tekintetében is igaz volt az MMK munkatársaira. Az 1990-es években ugyanis elindították azt a Párbeszéd című sorozatot, amelyben a csabai lakosok előtt bemutatkoztak az akkor épp létrejövő vagy csak tervben lévő politikai képződmények.

Végül dr. Pap István elmondta, a központ a külkapcsolatokra is hangsúlyt helyezett. Az 1980-as években rendszeresen hívtak meg előadásokra Erdélyből és Aradról csoportokat, továbbá a szlovákokkal is kifejezetten jó viszonyt ápoltak. Amatőr művészeti csoportjaik Angliától kezdve Japánig járták a világot, így messzire vitték Békés megye kultúrájának hírét.

Több volt mint egy intézmény

Takács Péter elmondta, a megyei művelődési központot véleménye szerint egyfajta hungarikumnak is nevezhetnénk, hiszen általa tudja még mindig nap mint nap megélni a közösségi házban azt, hogy az emberek szeretnek együtt lenni, közösségi programokra járni, előadókat meghallgatni, és figyelemmel kísérik a kiállításokat is.

Békéscsaba pedig abban a különleges helyzetben van, hogy minden településrészének van egy közösségi színtere, amely igyekszik ellátni a teljes kulturális kiszolgálást.