Ne halmozzuk tartozásainkat!

A tartozásainkat, akár az egyes csekkek befizetését sem érdemes halogatni, mivel a késedelmi kamatok felszámítása mellett egy idő után behajtásra számíthatunk, akár egyetlen tartozás miatt is sor kerülhet erre, ha az hosszabb ideje nincs kiegyenlítve.

– Fizetési problémák esetén mindig nagyon fontos kérdés, hogy a feleknek milyen jogai, illetve kötelezettségei vannak. Hitelből vagy például egy rezsiszolgáltatásból eredő tartozások esetén a legtöbbször sokat segíthet, ha helyzetünk és lehetőségeink ismeretében, a másik féllel együttműködve törekszünk a probléma mielőbbi megoldására. A hosszabb ideig fennálló tartozások esetén gyakori, hogy harmadik fél, az úgynevezett követeléskezelő cég igyekszik teljesítésre bírni az adóst, az eredeti jogosult megbízása alapján, vagy saját javára, miután megvásárolta a követelést – tudtuk meg a Békéscsabán is működő Pénzügyi ­Tanácsadó Irodahálózat szakértőjétől.

Dr. Morvai Gábor hozzátette, sokak számára már a végrehajtó és a követeléskezelő, a behajtó kategóriájának megkülönböztetése sem egyértelmű­, pedig rendkívül fontos, lényegi különbség van közöttük.

– A végrehajtó az állami kényszerhatalom letéteményese, harmadik félként belépése egy ügybe jogerős követelést feltételez, tehát jó eséllyel valamilyen jogi eljárás – például fizetési meghagyásos eljárás – már lezajlott előzőleg. Ő, és csakis ő, tehát a végrehajtó alkalmazhat bizonyos kényszereszközöket, ilyen a letiltás, az inkasszó, az ingó- és ingatlanárverés is, hiszen erre a törvény felhatalmazza, sőt, kötelezi is. Ezzel szemben a követeléskezelő, azaz, a behajtó „csak” egy gazdasági szereplő, nem rendelkezik hatalmi jogosítványokkal, semmilyen kényszert nem alkalmazhat, tevékenysége úgymond kereskedelmi gyakorlatnak minősül, szűk körben és erősen korlátozott formában jogosult nyomást gyakorolni az adóssal szemben. Mindössze ahhoz van joga, hogy bizonyos időközönként felszólítsa az adóst az önkéntes teljesítésre, illetve sikertelen eljárása esetén jogi úton próbáljon meg érvényt szerezni követelésének – részletezte a szakértő.

Dr. Morvai Gábor elmondta, jó néhány további fogyasztóvédelmi rendelkezés létezik. Kiemelte, a követeléskezelőkkel érdemes együttműködni, és az adósság rendezése céljából lehetséges megoldásokról egyeztetni.

– Ez mindig célravezetőbb, mint teljes egészében hátat fordítani a problémának. Természetesen csak akkor, ha a követelés nem vitatott, nem évült el. Vita esetén vagy méltányossági ügyekben hatékony segítség lehet a Pénzügyi Békéltető Testület eljárása, amennyiben a tartozás hátterében valamilyen pénzügyi szolgáltatás, például hitel áll – szólt a szakember tanácsa.

Jogorvoslati lehetőségek, adóst védő szabályok

Dr. Morvai Gábor hangsúlyozta, nagyon fontos tudnivaló, hogy a behajtó köteles tartózkodni az erőszakos, zaklató és félrevezető magatartásoktól. Egyúttal köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy eljáró ügyintézői fellépésük során ne alkalmazzanak pszichikai nyomást, és a követelés megtérülésének célját a lehetőségek és a várható következmények tényszerű és kiegyensúlyozott bemutatásával érjék el.

– Az adóst védő szabály továbbá, hogy a követeléskezelők hétköznapokon reggel 8 és este 20 óra között, illetve szombaton 8 és 12 óra között kezdeményezhetnek kapcsolatfelvételt az adóssal, de szerződésenként legfeljebb hetente három alkalommal. Kötelesek továbbá fokozott figyelemmel lenni az ügyfél banktitokhoz fűződő jogaira, és ennek megfelelően kötelesek kialakítani a kapcsolatfelvételi formákat. Az adós fizetési késedelme esetén a késedelem kezdetétől számított 30 napon belül igazolható módon értesítő levelet kell küldeni számára – árulta el a pénzügyi szakértő.