Elődeikre emlékeztek a csákói hendikeppel

Ribárszki Péter, Kondoros polgármestere hangsúlyozta, a csákói hendikeppel azokra a bátor hazafiakra gondolnak, akik nem engedtek ’48-ból, és a csákói vadásztanyán, az egykori Batthyány-, majd későbbi Geist-birtokon ellenálltak egy globális hatalomnak, és gyakorlatilag előkészítették a kiegyezést, meghatározva a haza további sorsát. Olyan kulturális örökségnek állítottak emléket ezzel a futammal, amelynek megőrzése mindenkinek – kondorosiaknak és nem kondorosiaknak egyaránt – elemi kötelessége. A vadászatra emlékezve a ­fácán- és mezeinyúl-lövési­ szezon nyitányát is többször tartották már itt.

Paluska Zoltán, az alapítvány elnöke kitért arra, 168 éve, a történelmi Magyarország mértani középpontjától alig pár mérföldnyire, elsőként alakult egy vadásztársulat, melynek tagjai rendes évi ütemterv szerint, kötelező tagdíj fizetése mellett, magyaros egyenviseletben űzték a vadat.

Zuberecz Tibor megyei fővadász – aki szintén kondorosi­ – elmondta, ez az egyesület volt az, amely megkísérelte a szabadságharc bukása után a nemzetet bénító fásultságot és félelmet lerázni. Az itt lovagló hazafiak és leszármazottaik öt miniszterelnököt, számos minisztert és belső tanácsost adtak a hazának. Így ez a futam nemcsak minden magyar lovasnak és vadásznak, hanem minden magyar embernek is megbecsült emléke lesz a későbbiek során.

Paluska Zoltán kiemelte, a csákói kastély (amit a kondorosiak többsége nagymajorinak hív), a magyarországi­ vadásztársaságok bölcsője­, 1850-ben gróf Batthyány László és báró Wenckheim Béla kezdeményezésére alapították meg itt az első magyar vadásztársaságot, az Alföldi Vadásztársulatot. A kastély fontos színterévé vált a magyarországi közéletnek, a gazdasági-politikai megújulásnak. Batthyány László köré csoportosultak azok a nemesek, akik nem nyugodtak bele a szabadságharc leverésébe. Vadászat címén gyűltek itt össze, de erősen politizáltak, és ápolták az 1848-as hagyományokat. Az összejöveteleket a toronyban lengő zászló jelezte.

Ribárszki Péter hozzátette, a csákói kastély, a kápolna szellemisége azt üzeni: bárhonnan, akár innen, Békés megye egy eldugott, ám szellemi értelemben annál gazdagabb szegletéből is útjára indulhat a nemzet, sőt, Európa jövőjét meghatározó gondolat.

Az első csákói hendikepet Greenpeace nyerte Hajdi Lajossal a nyeregben, így az ezüst vándorserleget dr. Fatán István istállótulajdonos vehette át Ribárszki Pétertől és Paluska Zoltántól. Ugyanezen a napon, szintén hagyományteremtő céllal, megrendezték az első Geist Gáspár-emlékversenyt, mely dr. Patay Géza (Geist Gáspár ükunokája) felajánlásának köszönhetően szintén egy ezüst vándorserleggel emelte a nap fényét, és vitte Kondoros, az egykori csákói birtok és a Geist család jó hírét. Itt a futamot Sunnykid nyerte Fézer Róberttel a nyeregben, így az ezüst vándorserleget a ló tulajdonosa, a Bábolnai Ménesbirtok képviselőjének adta át dr. Patay Géza.

Batthyány örökölte a kastélyt

A Harruckern-uradalom egy ­részét, melyhez Csákó is tartozott, gróf Bolza Péter szerezte meg a 18. században. Lányát, gróf Bolza Antóniát Batthyány István kamarás vette feleségül. Gyermekük, Batthyány László 1815-ben született. Örökölvén a családi birtokot, sokat tartózkodott Nagycsákón, ahol élénk vadászéletet szervezett, 1844 és 1851 vadászházat alakított ki, melyet később impozáns vadászkastéllyá építtetett át Ybl Miklós és Pollack Ágoston tervei alapján.