A tájkonyha jellegzetességeit és egyedi ízeit, aromáit őrzik

– 2010-ben alakult a Falusi­ Vendégasztal Szolgáltatók Egyesülete, melynek Ön a vezetője. Miért döntött az egyesület szervezése mellett?

– Amikor vendégasztal-­szolgáltató lettem, 2009-ben egy sor olyan kérdéssel ­kerültem szembe, melyre vagy ­nehezen kaptam ­választ, vagy nem volt rá kézen­fekvő megoldás. Elkezdtem hozzám ­hasonlókat keresni, hogy ­közösen találjunk megoldást a felmerült problémákra. ­Abban az évben körülbelül háromezer szolgáltató működött az országban. Majd egy évre rá kijött a „kistermelői” rendelet­, mely meghatározta­, hogy csak őstermelő, kis­termelő végezhet ilyen szolgáltatást, így az említett szám 350-re csökkent. A mai napig problémát jelent nekünk ez a módosítás, mely ellen ­folyamatosan fellépünk. Sok állásfoglalás született­ azóta, de még ­mindig vannak meg­oldásra váró kérdések.

– Milyen változást hozott a szolgáltatóknak az említett rendelet?

– Néhányat említve: például­ ahhoz, hogy valaki vendégasztal-szolgáltató legyen, ­saját alapanyagot köteles használni­ a vendéglátás ­során. Természetesen lehet vásárolt termékeket is beépíteni az ételsorba, de a fő alkotórésznek sajátnak kell lennie. ­Jómagam fűszereket, zöldségeket és gyümölcsöket termelek a kertemben; állattartásra helyszűke miatt nincs lehetőségem. Sokan nem tudtak azonban megfelelni ennek az új feltételnek, hiszen magán­személyként, turisztkai szolgáltatóként kezdték el a szolgáltatást, és mivel nem volt saját gazda­ságuk, termékük, nem regisztrálhattak vendégasztal szolgáltatónak.

– Lényegében az egyesület a gyakorlatban nehezen megvalósítható pontok, szabályok finomítására törekszik?

– Igen, valamint a ­működő falusivendégasztal-szolgáltatók és a széles ­körű szolgáltatások bemutatására, népszerűsítésére. ­Nagyon sok energiát fordítunk ­arra, hogy felvilágítsuk azokat, akik nem rendelkeznek elég információval a vendégasztallal, annak indításával ­kapcsolatban, illetve tanácsadással segítjük tagjainkat.

– A közös problémamegoldás, finomhangolás mellett, milyen egyéb célokat határoztak meg az alakuláskor?

– Minden egyes vendég­asztal-szolgáltató célul tűzte ki a saját régiójára jellemző­ tájételek ételkészítését és bemutatását a hozzá betérő vendégeknek, ami által az ételkészítés hagyományait és egyedi ízeit is megismerhetik a turisták. Ezenfelül fontos számunkra, hogy megőrizzük­ a vidéki tájkonyha jellegzetességeit. Mi például­ az ­Alföldre jellemző, bográcsos és ­kemencés ételek készítését helyeztük előtérbe. Céljaink között szerepel a hagyományok megismertetése a gyermekekkel, fiatalokkal, ezért több szolgáltatónál be lehet kapcsolódni az ételkészités folyamatába vagy az alapanyagok összegyűjtésébe.

– Milyen sikereket ért el az egyesülettel?

– Mindenképpen sikerként értékeljük, hogy ma már a döntéshozók számon tartanak bennünket, és meg­hívást kapunk minden gasztronómiát és turizmust érintő­ szakmai találkozóra, ahol el is mondhatjuk a véleményünket, jó kapcsolatot tartunk fenn a Magyar ­Turisztikai Ügynökséggel, az ­Agrár Marketing Centrummal és számos szakmai szervezettel, amelyek közül kiemelném a Fatoszt és a KISLÉPTÉK szövetséget. Sikeres az együttműködés a Nébih szakemberivel, melynek során egyszerűbb lett a szolgáltatók közé való belépés, például a helyszíni bejárások során a korábbinál sokkal együttműködőbb, segítőkészebb hozzáállással találkoztunk.