2018.06.04. 16:55
A tájkonyha jellegzetességeit és egyedi ízeit, aromáit őrzik
Úttörő szerepet vállalt a falusi vendégasztal-szolgáltatás működési feltételrendszerének kidolgozásában a füzesgyarmati székhelyű egyesület. A nyolc éve működő, nyolcvan tagot számláló szervezet vezetőjével, Gergely Máriával célokról, eddig elért eredményekről beszélgettünk.
– 2010-ben alakult a Falusi Vendégasztal Szolgáltatók Egyesülete, melynek Ön a vezetője. Miért döntött az egyesület szervezése mellett?
– Amikor vendégasztal-szolgáltató lettem, 2009-ben egy sor olyan kérdéssel kerültem szembe, melyre vagy nehezen kaptam választ, vagy nem volt rá kézenfekvő megoldás. Elkezdtem hozzám hasonlókat keresni, hogy közösen találjunk megoldást a felmerült problémákra. Abban az évben körülbelül háromezer szolgáltató működött az országban. Majd egy évre rá kijött a „kistermelői” rendelet, mely meghatározta, hogy csak őstermelő, kistermelő végezhet ilyen szolgáltatást, így az említett szám 350-re csökkent. A mai napig problémát jelent nekünk ez a módosítás, mely ellen folyamatosan fellépünk. Sok állásfoglalás született azóta, de még mindig vannak megoldásra váró kérdések.

– Milyen változást hozott a szolgáltatóknak az említett rendelet?
– Néhányat említve: például ahhoz, hogy valaki vendégasztal-szolgáltató legyen, saját alapanyagot köteles használni a vendéglátás során. Természetesen lehet vásárolt termékeket is beépíteni az ételsorba, de a fő alkotórésznek sajátnak kell lennie. Jómagam fűszereket, zöldségeket és gyümölcsöket termelek a kertemben; állattartásra helyszűke miatt nincs lehetőségem. Sokan nem tudtak azonban megfelelni ennek az új feltételnek, hiszen magánszemélyként, turisztkai szolgáltatóként kezdték el a szolgáltatást, és mivel nem volt saját gazdaságuk, termékük, nem regisztrálhattak vendégasztal szolgáltatónak.
– Lényegében az egyesület a gyakorlatban nehezen megvalósítható pontok, szabályok finomítására törekszik?
– Igen, valamint a működő falusivendégasztal-szolgáltatók és a széles körű szolgáltatások bemutatására, népszerűsítésére. Nagyon sok energiát fordítunk arra, hogy felvilágítsuk azokat, akik nem rendelkeznek elég információval a vendégasztallal, annak indításával kapcsolatban, illetve tanácsadással segítjük tagjainkat.
– A közös problémamegoldás, finomhangolás mellett, milyen egyéb célokat határoztak meg az alakuláskor?
– Minden egyes vendégasztal-szolgáltató célul tűzte ki a saját régiójára jellemző tájételek ételkészítését és bemutatását a hozzá betérő vendégeknek, ami által az ételkészítés hagyományait és egyedi ízeit is megismerhetik a turisták. Ezenfelül fontos számunkra, hogy megőrizzük a vidéki tájkonyha jellegzetességeit. Mi például az Alföldre jellemző, bográcsos és kemencés ételek készítését helyeztük előtérbe. Céljaink között szerepel a hagyományok megismertetése a gyermekekkel, fiatalokkal, ezért több szolgáltatónál be lehet kapcsolódni az ételkészités folyamatába vagy az alapanyagok összegyűjtésébe.
– Milyen sikereket ért el az egyesülettel?
– Mindenképpen sikerként értékeljük, hogy ma már a döntéshozók számon tartanak bennünket, és meghívást kapunk minden gasztronómiát és turizmust érintő szakmai találkozóra, ahol el is mondhatjuk a véleményünket, jó kapcsolatot tartunk fenn a Magyar Turisztikai Ügynökséggel, az Agrár Marketing Centrummal és számos szakmai szervezettel, amelyek közül kiemelném a Fatoszt és a KISLÉPTÉK szövetséget. Sikeres az együttműködés a Nébih szakemberivel, melynek során egyszerűbb lett a szolgáltatók közé való belépés, például a helyszíni bejárások során a korábbinál sokkal együttműködőbb, segítőkészebb hozzáállással találkoztunk.