A Hunyadiak három nemzedékének történetét kíséri végig Bán Mór

A Hunyadi sorozatban három jelentős történelmi személy jelenik meg, Hunyadi János, Mátyás és a gyulai kötődéssel is bíró Corvin János – vezette be a rendhagyó irodalom órát Pataky László, a délután házigazdája. Mint kifejtette, az első kilenc mű Hunyadi János életével kapcsolatos, s a jövőben egy eddiginél is nagyobb kitekintés várható.

Bán Mór az inspirációjával kapcsolatban elmondta, már a tervezés szakaszában felmerült egy olyan regénysorozat megírása, ami a Hunyadi család három nemzedékének históriáját egybefüggően kísérné végig.

– A három történelmi karakter rendkívül erős szálakkal fonódik össze – ecsetelte. – Cél volt, hogy hús-vér emberek sorsán keresztül megszületett családregényen keresztül ismerjük meg a 15. századi Magyarország történetét. Ésszerűnek és értelemszerűnek tűnt, hogy ez a főszereplő família a Hunyadi család legyen. Hunyadi Mátyás egyike a legismertebb magyar uralkodóknak, akiről rendkívül pozitív kép él. Apja, Hunyadi János, a törökverő hős szintén a magyar történelem ikonja. A harmadik nemzedék, Corvin János élete már egy egészen más történet, és a hercegről viszonylag keveset is tudunk. A nagyapa, az apa és a fiú cselekedetei azonban hihetetlenül erőteljesen kapcsolódnak egymáshoz.

– Különösen érdekessé teszi a történetüket, hogy Hunyadi János történelmi értelemben a semmiből jött. Nem tudjuk, hogy hol és mikor született, származásáról rengeteg találgatás él, de bárki bármit is állít, biztosat nem tudunk családjának eredetéről. A tankönyvek általában elintézik azzal, hogy román származásúak, hiszen a Havasalföldről érkeztek, ennél azonban lényegesen bonyolultabb a kérdés. Hunyadi János apja vélhetően a 14. század végén, a 15. század elején települt át Magyarországra. Hunyadi János „karrierje” katonaként kiteljesedett, megtanult mindent, amit a korabeli harcászatból el lehetett sajátítani. Szolgálta Milánóban a herceget, ahol megismerte a zsoldos hadviselést, Zsigmond parancsára Csehországban a husziták ellen küzdött, és megtanulta az ellenfél harci szekerekre épülő katonai fogásait. Erdélyben és délen pedig a török hadviselést láthatta testközelből. Közben pedig írástudatlan volt, de minden katonájával a saját nyelvén tudott beszélni, sőt – talán kissé túlzó források szerint – valamennyi emberét ismerte.

Hunyadi Mátyás ezzel szemben nem csak, hogy írástudó, de korának egyik legműveltebb elméje volt, és meghonosította a reneszánsz kultúrát Magyarországban. 1490-ben úgy halt meg, hogy hazánk gazdasági és katonai értelemben Kelet-Európa egyik legerősebb állama volt. Halála napja és Mohács között mindössze harminchat év telt. A szerző szólt arról, hogy Mohács csak egy következmény volt, az ország kapuja és kulcsa Nándorfehérvár néhány évvel korábban, 1521-ben bukott el, aminek egyik oka az volt, hogy a védelemre és az ágyúkra szánt pénzt gyakorlatilag ellopták.

Hősök érkeznek a semmiből

– Hunyadi János és Mátyás nélkül a török uralom nagy valószínűséggel jóval tovább tartott volna Magyarországon, és nem biztos, hogy lett volna reneszánsz magyar királyság – szólt a két személyiség jelentőségéről Bán Mór. – Vannak népek, ahol nincsenek kimagasló, mitikus hősök, de nemzetként jól működnek együtt az emberek. Kelet-Európára jellemző, hogy a semmiből ki kell emelkednie egy hősnek, hogy megmentse az országot. Az író kitért arra, hogy az anyaggyűjtés során olyan hihetetlen eseményekre derült fény, amit sokan nem ismernek, és amelyeket igyekezett mindig beleszőni a regénysorozatba.