Vantara Gyula: újra felkerült a térképre Békés megye

– Milyennek ítéli Békéscsaba és – fejlesztési biztosként – Békés megye helyzetét 2010-hez képest?

– A 2007 és 2013 közötti időszak a fejlesztéseknél nem úgy alakult, ahogy azt a Békés megyeiek várták, egy kényszerpálya volt, ez is vezetett az önkormányzatok eladósodásához. 2010-ben volt egy változás, a 2014 és 2020 közötti időszakra pedig újfajta tervezési metódus született. A TOP-os és egyéb uniós, valamint magyar állami költségvetésből megvalósuló beruházásoknál figyelembe vették, veszik az alulról jövő kezdeményezéseket, hogy a vidék miként gondolkodik, hogy a települések, a megyei jogú városok, a megyék mit szeretnének.

Vannak központi irányelvek, de nagyjából az valósul meg, amire igény van. Kiemelt fejlesztések indultak el a szennyvízberuházással és a megyét érintő ivóvízminőség-javító programmal. A megközelíthetőség kérdését érinti az M44-es és a vasút-korszerűsítés. Lehetőségeket kap Békés megye, amikkel az itt élőknek, nekünk kell élni. Ötletek kellenek, amikkel ide lehet csábítani a tőkét.

Fotó: Lehoczky Péter

– Mit tart az elmúlt nyolc év legnagyobb eredményének?

– Korábban érzékelhető volt, hogy csabaiként mintha kissé máshogy fogadtak volna minket. Azonban sikerült presztízst elérni, a kormányzat figyelmét ide irányítani, ide látogatott a miniszterelnök, több miniszter, komoly beruházásokat valósítottak meg önerőből a cégek. Jó példákat mutattunk az országnak és magunknak.

Örömteli, hogy a fejlettebb járásoknál – a csabaiban, a gyulaiban és a szarvasiban – szinte megállt az elvándorlás. Ez a visszaigazolása a fejlesztéseknek, amik ezt a célt, a munkahelyteremtést szolgálták, a relatíve alacsony bérek az országosnál gyorsabban emelkednek. Békéscsaba és Békés megye újra felkerült a térképre.

– Az országgyűlési képviselőséget vagy a polgármesterséget kedvelte inkább?

– A kettő nem hasonlítható össze, a feladatok más jellegűek voltak. Szép eredményeket csak összefogással lehet elérni, ezért köszönöm a polgármesteri hivatal és egyéb társszervezetek munkatársainak a segítséget. Városvezetőként ismertem a békéscsabai problémákat, és ezekhez a békéscsabai választókerülethez tartozó kilenc további településről – az eltérő adottságok miatt – másfajta gondok társultak.

A polgármesterség valamelyest szabadabb, helyileg sok problémát meg lehet oldani. Az országgyűlési képviselőség kötöttebb, de magasabb színvonalon lehet az érdekeket képviselni, ami azt gondolom, többé-kevésbé sikerült is.

– Élvezte a vitákat?

– Többen óvtak a politikától, hogy az nem nekem való, mert abban a mérnöki szemlélet nem működik. A mérnöki gondolkodás szerint egy méter madzaggal és egy szeggel mindent meg lehet oldani. Az értelmetlen politikai vitákat nem kedveltem, hogy valami csak azért nem lehetséges, mert a másik mondta.

Úgy vélem, hogy vannak olyan alapvető kérdések egy városban és egy nemzetnél is, amiben konszenzust kell teremteni, amiben meg kell egyezni, ilyen a városfejlesztés. A közgyűlés a viták színtere, azonban vékony az a sáv, ami a valódi érdekképviselet és a csak azért is ellentmondás között húzódik. A főtérnél is volt politikai cirkusz és igazi észrevétel is.

A tervezésbe bevontuk a valódi civil szervezeteket, akik normális észrevételeket hoztak a beruházások kapcsán. Ez a fajta együttműködés előrébb vezet, mint a politikai ellenállás. Az egyeztetésekhez idő és türelem kell, de sok hasznos ötletet kap az ember, és vallom is, hogy a politika szolgálat, mindannyian a köz szolgái vagyunk.

– Két ciklust követően idén nem indult. Hátat fordít a politikának, vagy nyomon követi majd ezentúl is a történéseket?

– Nem lehet leállni, nem fogok otthon kötni és horgolni. Egyelőre képlékeny, hogy mi lesz. A megyei fejlesztési biztosi kinevezésem május végéig szól. Az biztos, hogy találok majd magamnak olyan elfoglaltságot, ami ahhoz kell, hogy akik megkeresnek, és akiken lehet, azokon segítsek a jövőben is. Vallom: értékek és nem érdekek mentén kell politizálni.

Névjegy

Vantara Gyula 1954-ben született Békéscsabán. Budapesten, a műszaki egyetemen végzett okleveles építőmérnökként, majd Békéscsabán, a közútkezelő társaságnál helyezkedett el, 1999-től ügyvezető igazgatóként dolgozott. 2005-ben kapcsolódott be aktívan a helyi politikába. 2006-ban és 2010-ben a Fidesz-KDNP színeiben a megyeszékhely polgármesterének választották.

A 2010-es és a 2014-es országgyűlési választáson is bizalmat kapott a békéscsabaiaktól, a környékbeli településen élőktől. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter Békés megye fejlesztési biztosának nevezte ki, erre a feladatra 2015 nyara óta minden félévben, hat alkalommal kérte fel.