A legtöbb repülőt lőtte ki az égbolton a kondorosi Nagy Miklós

Évtizedeken át a katonai repülés csúcsát képviselték a MiG-29-esek hazánkban, s bár 2010-ben kivonták a forgalomból ezeket a harci gépeket, a repülés rajongói máig nagy csodálói a típusnak.

Nem véletlen, hogy a szolnoki RepTár kiállítóteremben hat MiG–29-es szimulátort is találunk. S ha már ott vannak, kitűnő helyszínt biztosítottak az első ottani szimulátorbajnokságnak. Nagykanizsától Kondorosig az ország minden tájáról érkeztek résztvevők.

Az e-sport a számítógépes és konzolos játékokkal való versenyszerű játékot jelenti. A videójáték-kultúra világszinten professzionális játékosokat termel ki, és hatalmas közönsége, rajongótábora van, így Magyarországon is egyre népszerűbb.

– Katonai pályára szerettem volna kerülni, nem sikerült, de a katonai repülés ettől függetlenül mindig érdekelt – hangsúlyozta Nagy Miklós. – A makettezés után távirányítású autókkal, repülőkkel versenyeztem, ezt követte a szimulátorozás.

A szolnoki verseny győztese elmondta, 2009-ben nyert felvételt a VHM 59. Repülőbázis csapatába. Ez az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis virtuális megfelelője, 30–35-en aktív tagjai az országból, sőt, külföldről is.

Miként az igazi vadászpilótáknál, számítógépes „kollégáiknál” is heti rendszerességgel tartanak kiképzési repüléseket. Szerepel ezek között elfogás, géppárban repülés, amikor a vezér és a kísérő együtt hasítanak a virtuális égen. A versenyeket légi közelharcban vívják. Különböző, hatásos manőverekkel kell a másik gép mögé kerülni, és kilőni.

– Koncentrálni kell a sebességre, a magasságra, tudni kell dinamikusan vezetni a gépet – ecsetelte Nagy Miklós. – Fontos, hogy jól gondolkodjunk 3D-ben, megfelelően tájékozódjunk a virtuális égbolton, ügyesség, jó reflex is kell. Igazi pilóták is tagjai a virtuális ezrednek, így tapasztalt emberektől tanulhatunk, lehet velük gyakorolni. Jól megtanulhatunk repülni, többen igazi gépet is jól vezetnek, mert az e-sportban páratlan képességek alakulnak ki.

A kondorosi férfi veretlenül nyert a szolnoki versenyen. Ahogy mondta, akadtak könnyebb, gyorsabb győzelmei is, amikor az első fordulót követően lőhelyzetbe került, majd talált is. Ezek egyperces küzdelmek voltak, de hét percen belül a leghosszabb csaták is véget értek. Két tonna üzemanyag állt ugyanis a pilóták rendelkezésére, és ez ennyi időnél többet nemigen tett lehetővé.

Nagy Miklós kifejtette, otthon van egy kényelmes széke, botkormánnyal, gázkarokkal, pedálokkal felszerelve, hogy ne kelljen elnyúlkálnia. A szolnoki RepTárban hat szimulátorfülke áll rendelkezésre, hasonlóan felszerelve. A győztes szólt arról, ezredük műszaki századának van egy másik kondorosi tagja is Zsjak András személyében.

A győztes kiemelte, a verseny izgalma legtöbbjüknél komoly lámpalázzal párosult, az egy négyzetméterre eső profi pilóták száma ugyanis valószínűleg minden eddigi csúcsot megdöntött a RepTárban. Ott volt szinte mindenki, akinek valaha is köze volt ezekhez a vadászgépekhez.

A Nagyvasat elfogásra tervezték

A MiG–29-es az orosz Mikoyan-­Gurevics tervező­iroda vadászgépe, melyet ­elfogó és légtérvédelmi feladatokra­ terveztek, de már az alaptípus is képes volt földi célok korlátozott légi támadására.­ ­NATO-kódja Fulcrum – nálunk­ Nagyvasnak is hívták –, és először 1986-ban mutatkozott­ be nyilvánosan egy finn légi­támaszponton. A gép magyar­országi története 1993-ig ­nyúlik vissza, amikor az orosz államadósság fejében 28 MiG–29-es került a légierőhöz.

A kondorosi Nagy Miklós (jobbra) veretlenül nyert Szolnokon, többen is nézték légi csatáit.