2018.01.17. 11:31
A mentősofőr részvétét fejezte ki, de nem érzi magát hibásnak
Megkezdődött a mentős gázolás ügyének tárgyalása szerdán a Békéscsabai Járásbíróságon. A tragédia 2016. november 22-én történt a megyeszékhelyen, a Bartók Béla út és a Petőfi utca kereszteződésében, a mentőautó elütött egy 16 éves biciklist. A fiatal lány életét vesztette. A sofőr őszinte részvétét, sajnálatát fejezte ki.
A vádirati tényállás szerint a vádlott – egy 42 éves békéscsabai férfi – a katasztrófavédelemnél és másodállásban a mentőszolgálatnál dolgozott, dolgozik jelenleg is. A végzetes napon 14 óra 37 perckor kezdték meg a vonulást a Berzsenyi utcából, a Vécsey utcába tartottak. A mentőautó 87-89 kilométer/óra sebességgel közlekedett, használva a megkülönböztető fény- és hangjelzést, amikor 14 óra 40 perckor elütöttek a kereszteződésben egy biciklist.
A 16 éves lány a Petőfi utca felől a Szemere utca irányába tartott, a zebra mellett egy méter távolságban kerékpározott. Amíg a mentőautónak pirosat, addig neki zöld jelzést adott a lámpa. A kezében tartotta a mobiltelefont, az ahhoz kapcsolt fülhallgató pedig a fülében volt, zenét hallgatott. Amikor felhajtott az úttestre, tőle a mentőautó 59-60 méterre volt. Bár a sofőr vészfékezett, 75-77 kilométer/óra sebességgel gázolták el a fiatalt, akinek ellátását azonnal megkezdték.
A megkülönböztető fény- és hangjelzést együttesen használó jármű megszegheti a KRESZ bizonyos rendelkezéseit, azonban ezzel a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyeztetheti. A sofőrnek meg kell győződnie arról, hogy a közlekedők lehetővé teszik neki az akadálytalan továbbhaladást.
A Gyulai Járási és Nyomozó Ügyészség közúti baleset okozása miatt emelt vádat a mentősofőr ellen. A vádhatóság szerint ugyanis megszegte a KRESZ előírását, és amennyiben a mentőautó 58-60 kilométer/óra sebességgel halad, intenzív fékezéssel elkerülhető lett volna a baleset, ami közvetlen ok-okozati összefüggésben áll azzal, hogy a lány életét vesztette.
Őszinte részvétét, sajnálatát fejezte ki a vádlott a tragédia miatt. Elmondta, hogy nem érzi magát hibásnak, úgy véli, hogy a fiatal szabályszegései hozzájárultak a balesethez, valamint az, hogy zenét hallgatott és nem észlelte a villogó, szirénázó mentőautót. Ő addig minden kereszteződésben piros jelzésen ment át, a közlekedők tanúbizonyságot tettek arról: észlelik, elengedik.
– Az előírásoknak megfelelően ellenőriztem a kocsit, hibátlan volt, működött a fény- és hangjelzés – jelezte. Az aznapi negyedik vonulása alkalmával is folyamatosan ment a villogó, ha kellett, a sziréna is, sőt még a ködlámpát is bekapcsolta. Ráadásul a Lepény Pál utca után, ahol van egy enyhe kanyar, a légkürtöt szintén használta. A kereszteződésben nem látott semmilyen forgalmat, biztonságosnak ítélte a sebességet, úgy érezte, nem lehet semmi probléma.
Ennek ellenére azért a gázról a fékre helyezte lábát. Amint meglátta a fiatalt, hogy lehajtott a járdaszigetről az úttestre, azonnal lassított, satuféket nyomott. Bár mindent megtett, az ütközést nem tudta elkerülni. A bicikli a kocsi jobb elejének csapódott, a jármű a kereszteződés túlsó végén állt meg. A baleset után rögtön megkezdték a lány ellátását, aki eszméletlen volt.
Semmit sem láttak
Tanúként hallgatta meg a Békéscsabai Járásbíróság azokat, akik a vádlotton kívül a mentőautóban ültek. Ketten a betegtérben, utastérben foglaltak helyet, ők elmondásuk szerint semmit sem észleltek a külvilágból, csak azt vették észre, hogy fékeznek, majd egy csattanást hallottak. A sofőr mellett foglalt helyet a mentőtiszt – helyszínre vonuláskor ez az előírás –, ő azonban el volt gondolkodva, ezért nem figyelte az utat. Csak akkor szembesült azzal, hogy mi történt, amikor kiszállt. Azt mindenki elmondta, és ebben mindenki biztos volt: használtak megkülönböztető fény- és hangjelzést.
A mentőautónak nincs sebességkorlát
A vádlott több mint 23 éve rendelkezik jogosítvánnyal, amit tavaly áprilisban vontak be. Eddig több mint másfél millió kilométert vezetett, ebből mentőautóval 20 ezer kilométert tett meg. Elmondta, tisztában van azzal, a kéklámpásoknak úgy kell közlekedniük, hogy probléma esetén megállhassanak, elháríthassák a veszélyhelyzetet. De az előírások nem szólnak arról, hogy mennyivel lehet hajtani, nincs sebességkorlát. A jogszabály szerint halálos közúti baleset okozásáért egytől öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.