Orvosi mulasztás okozhatta egy Békés megyei nő halálát

Halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt emelt vádat a Békéscsabai Járási Ügyészség és vádiratában próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetés kiszabására tett indítványt egy 67 éves sebész és egy 54 éves baleseti és ortopéd sebészeti szakorvos ellen, akiknek felróható mulasztása vezetett egy 60 éves nő halálához.

Illusztráció: Shutterstock

A beteg térdízületi problémái miatt évek óta szakorvosi kontroll, és gyógyszeres kezelés alatt állt. Tavaly előtt február 11-én erős térdfájdalom miatt kereste fel az egyik település sebészeti szakrendelését, ahol a 67 éves sebész látta el.

Az orvos a beteg vizsgálatát követően a térdízületbe három alkalommal történő kortizon típusú injekció adása mellett döntött és előírta, hogy a további injekciók felvétele érdekében a sértettnek 3 naponta kell megjelennie a rendelőben.

A nő már a második injekció felvétele előtt jelezte az orvosnak, hogy a fájdalmai erősödtek, ennek ellenére megkapta a második adagot. Ezt követően a sértett térde megduzzadt és intenzív fájdalom jelentkezett, azonban az orvos a harmadik injekció beadása mellett döntött.

Az injekció lehetséges szövődménye a szeptikus ízületi fertőzés, amely órákkal a szerbeadást követően is kialakulhat. Hatása 10-14 napra tehető, a depóhatás miatt egy hétnél hamarabb történő ismétlése a mellékhatások és lehetséges szövődmények kockázatát fokozza, ezért szokásos adagja heti egy ampulla.

A fájdalom és a duzzanat növekedése, rossz közérzet jelentkezése szeptikus ízületi gyulladásra utal, mely esetben a kezelést azonnal fel kell függeszteni és amennyiben a fertőzés tényét vizsgálatok megerősítik, az antibiotikus terápiát meg kell kezdeni.

Az eljáró orvos az elvárható figyelmet, körültekintést elmulasztotta és figyelmen kívül hagyta a szakmai ajánlásokat, amikor az előírtnál gyakrabban adta be az injekciókat, illetőleg a beteg állapotának rosszabbodásakor nem tette meg a szükséges intézkedéseket az okok kivizsgálására, magatartásával hozzájárult a későbbi halál bekövetkeztéhez.

A sértett állapota a harmadik injekció beadását követően olyan mértékben leromlott, hogy 2020. február 18-án, hajnalban egyik hozzátartozója kórházba vitte; ekkor már nem tudott lábra állni.

A kórházban a nő az 54 éves baleseti és ortopéd sebészeti szakorvos látta el. Az elvégzett laborvizsgálat eredménye a szervezetben jelenlévő bakteriális gyulladást igazolt, ennek szakszerű kezelése azonban nem történt meg, holott a laboreredmény és a beteg súlyos állapota már ekkor felvetette a gyulladásos szeptikus folyamat szervezetben történő szétterjedésének lehetőségét.

Az orvos megműtötte a beteget, amelynek során a térdizületből eltávolították a folyadékgyülemet, de antibiotikumos kezelését nem kezdték meg.

A beteg állapota tovább romlott, elmaradt a vizeletkiválasztás, amiről az orvos is tudott, mivel a nap folyamán személyesen vizsgálta meg a sértettet, de az antibiotikumos kezelést továbbra sem indította el.

Az orvos a megfelelő körültekintés hiányában nem ismerte fel a szeptikus folyamat fennállását; ezen felismerés elmulasztása, valamint az antibiotikum terápia megindításának elmaradása felróható diagnosztikus késedelemnek, mulasztásnak minősül, amely hozzájárult a sértett halálához. A délutáni órákban a hozzátartozók jelezték az ápolószemélyzetnek, hogy vérmérgezés, szepszis állhat a háttérben, ők értesítették az osztályvezető főorvost, aki megkezdte a beteg szakszerű ellátást, de az életét már nem tudta megmenteni. A sértett 2020. február 21-én, a délelőtti órákban az általános vérmérgezés következtében elhalálozott.