2025.06.22. 12:14
Kalászok közt összefonódva: aratás Békésben - videókkal, galériával
A gazdák együttműködése és kitartó munkája nemcsak a sikeres termést hozta meg, hanem a közösség összetartását is erősítette. Egy időszak ez, amikor az aratás nem csupán feladat, hanem közös élmény és büszkeség volt.
Az átvételi árak a béka feneke alatt, de nem is nagyon van mit eladni sok helyen. Az időjárás keresztbe tett, és olyan dolgokkal is szembesülnek a gazdák a határban, amiről eddig alig-alig beszéltünk – így számoltunk be a napokban arról, hogy elkezdődött Békésben az aratás. Na de mégis hogy csinálták ezt elődeink? A falusi emberek mind együtt dolgoztak az aratás idején, hogy betakarítsák a termést, amely egész évre kenyeret adott.
Kézzel kaszált kenyér: falusi aratás régen
A mezőn szorgalmas kezek hajoltak a kalászok közé: férfiak és asszonyok egyaránt kivették részüket a munkából. A gabonát kézzel kaszálták, majd kévékbe kötötték, hogy később könnyebben szállítható legyen. A nehéz munka ellenére az aratás sokszor a közösség örömünnepe is volt — a falu népe együtt dolgozott, segítette egymást, és este együtt pihent meg a jól végzett munka után.
Az aratás, mely egész évre kenyeret adott
Fotók: FortepanBékéscsabai rizstermesztés: siker és nehézségek
A rizs termesztése nem tartozott a hagyományos magyar mezőgazdasági kultúrák közé, mégis többen kísérleteztek vele az ország különböző pontjain. A tapasztalatok szerint a legkedvezőbb eredményt a békéscsabai öntözőtelepen érték el. Itt mintegy 20–25 hold területen termesztettek rizst, és holdanként 12–13 mázsa terméshozamot értek el, ami kimagasló teljesítménynek számított hazai viszonyok között.
A rizstermelés egyik legnagyobb kihívása a vízellátás biztosítása volt. A rizs ugyanis különleges körülményeket igényelt: a termőföldet állandóan vízzel kellett borítani, ami jelentős öntözési költségekkel járt. Ez volt az oka annak, hogy bár más területeken is lett volna lehetőség jó termés elérésére, a magas költségek miatt nem terjedt el széles körben a rizstermesztés. A gondosan ápolt rizsföldek aratása szeptember második felében zajlott.
Példás beszolgáltatás Békéscsabán
Békéscsabán az új gazdák példás fegyelemmel és készséggel teljesítették terménybeszolgáltatási kötelezettségüket. A folyamat gördülékeny lebonyolítását a vármegye vezetése is kiemelten fontosnak tartotta: Keresztes Mihály főispán személyesen felügyelte a beszolgáltatási munkálatokat, hogy minden rendben és igazságosan történjen.
A beszolgáltatás helyszínére folyamatosan érkeztek a zsákokkal megrakott szekerek: az egyik szekéren egy férfi pipázva várta a sorát, míg egy másik gazda kézi targoncán hozta be a zsákba csomagolt terményt. A leadott zsákokat gondosan mérlegelték, majd a malomépület elé hordták, ahol a beszolgáltatók és a hivatalos felügyelők együttműködése biztosította a pontos elszámolást.
Ezek a pillanatok ma már ritkán láthatók, de a felvételek emlékeztetnek arra az időre, amikor az ember és a természet közötti kapcsolat sokkal közvetlenebb volt, és a kenyér minden falatja mögött kemény, közös munka állt.
Ha Önnek is vannak olyan régi felvételei, amit szívesen megosztana másokkal, küldje el leírással együtt a [email protected] címre!
Nézze meg korábbi múltidéző cikkeinket is!
