Eldőlt, hogy milyen úton jár Békéscsaba 2029-ig

Egy terjedelmes, mintegy 50 oldalas dokumentum került a békéscsabai városi közgyűlés elé. A 2029-ig tartó gazdasági program két fontos célt tűzött ki: 

• egy gazdaságilag erősödő, fejlődő,
• egy élhető, fenntartható

város megteremtését. Sorra vették a beruházásokat, hogy milyen fejlesztéseket valósítanának meg – az Árpád fürdő fejlesztésétől az óvodákat, iskolákat érintő beruházásokon át addig, hogy összekötnék a Gyulai és a Dobozi utat –, illetve azt is, hogy ezeket milyen forrásból valósítanák meg. A dokumentum szerint Békéscsaba továbbra is támaszkodik az európai uniós és a kormányzati támogatásokra.

Békéscsaba készen áll befektetők, beruházások fogadására

Szarvas Péter polgármester elmondta: a város az elmúlt időszakban európai uniós és hazai forrásokból olyan befektetői környezetet alakított ki, amely alkalmas beruházások fogadására annak érdekében, hogy Békéscsaba versenyképességét erősítsék, népességmegtartó erejét növelhessék. Ipari területek jöttek létre, és ha szükséges, akkor az elkerülő mellett további területeket lehet kialakítani. A dokumentum azzal is foglalkozik, hogy a városban elérhető szolgáltatások milyen színvonalúak – az egészségügytől a nevelés-oktatáson át a kultúráig –, hangsúlyozta, hogy ezekben is voltak jelentős előrelépések. 

Több jól fizető munkahelyre van szükség a városban

Magyarország vonzó a befektetők körében – ismertette dr. Szigeti Béla az ülésen, hozzátéve, hogy a környező országokhoz képest arányaiban és összegszerűségében is jelentős forrás érkezik. Békéscsabában, Békés vármegyében vannak további lehetőségek. Szerinte fontos lenne a munkahelyteremtés érdekében legalább egy nagy céget idehozni – az M44-es záró szakaszának átadása is segíthet ebben –, amellett, hogy a jelen lévő vállalkozások is fejlesztenek. Nagy Ferenc alpolgármester ugyancsak kiemelte: fontos, hogy több jól fizető munkahely legyen. Mintegy 30-40 projektet terveznek a következő évekre, javítani kell az infrastruktúrát, ahol csak lehet.

Évtizedeket vártak arra, hogy bekapcsolódhassanak az ország vérkeringésébe

Opauszki Zoltán tanácsnok emlékeztetett: 2010 után érkeztek Békéscsabára jelentős – európai uniós és hazai – fejlesztési források, amelyek elősegítették, hogy a város élhetőbb legyen. Emellett Békéscsaba életére kiható fejlesztések is zajlottak, ilyen az M44-es. Évtizedek óta várt arra a város, hogy bekapcsolódhasson az ország vérkeringésébe, és megtörtént az M44 zárószakaszának átadása. Tervezik az M44-es továbbépítését, a 47-es négysávúsítását, de beszélt a vasútfejlesztésről is, hogy az országhatárig megteremtik a kétnyomtávú közlekedés lehetőségét. 

Négy pontba szedték, hogy mit kell csinálni a következő években

A jövővel kapcsolatban négy fontos dolgot említett.

1. Hasznosítani kell a város területén lévő ipari területeket, van ilyen a Csanádapácai úton és az elkerülőnél is. Fontos, hogy ide minél hamarabb termelő beruházások érkezzenek, hogy olyan munkahelyeket teremtsenek, amelyek a fizetéseket is viszik felfelé. 
2. A város energiaügyeiben eddig jelentős eredményeket értek el, naperőmű épült a városi sportcsarnoknál, folyamatban van a geotermikus rendszer kiépítését célzó projekt, amelynek immár tervezik a folytatását. A lényeg az, hogy energiafüggetlenné tegyék a várost. 
3. A szakképzés és a felsőoktatás területén is a képzési kínálat bővítésére van szükség. A termelő cégeknek ugyanis szakképzett munkaerőt kell biztosítani, a felsőoktatás pedig a népességmegtartó erő növelése miatt lényeges. 
4. A klímaváltozás hatásaira helyi, lokális megoldásokat kell találni. A zöldítés, a fásítás és erdősítés döntő fontosságú, mint ahogy a vízmegtartás kérdésében is előre kell lépni: immár nem azt kell nézni, hogy miként vezethetők el a vizek, hanem azt, hogy miként tarthatók vissza.