A vadgazdálkodás és a járványhelyzet is szóba került

Dr. Takács Árpád, Békés vármegye főispánja a Békés Vármegyei Vadászszövetség és a vadászkamara területi szervezetének közgyűlésén elmondta, a kormányhivatal, mint vadászati hatóság amellett, hogy jogot és kötelezettséget állapít meg vadászati, élelmiszer-biztonsági, állategészségügyi és építéshatósági oldalról, fő feladataként tekint arra, hogy egyensúlyt tartson a mezőgazdasági szereplők és a vadászok között.

Békés Vármegyei Vadászszövetség, vadászkamara, kormányhivatal, önkormányzat: lőteret alakítottak ki

A főispán szólt arról, hogy május 17-én Békéscsabán átadják azt a lőteret, amely a vadászszövetség, a vadászkamara, az önkormányzat és a kormányhivatal együttműködésében valósult meg. A létesítményt Wienerberger Zrt. békéscsabai telephelyén, volt Tondach cserépgyár területén alakították ki.

Számos kihívással kellett megküzdeni

Az egyebek mellett vadgazdálkodási szakmérnök végzettséggel is rendelkező dr. Takács Árpád felidézte, hogy állategészségügyi szempontból az elmúlt években 

• meg kellett küzdeni az afrikai sertéspestissel, 
• a madárinfluenzával, 
• a száj- és körömfájással. 

A főispán kitért arra, hogy a koronavírus-járvány után lecsökkent a külföldi vadászok száma, amely talán lassan elkezd újra emelkedni. 2022-ben óriási aszály köszöntött be, ami elképesztő módon, nem csak a mezőgazdaságban, hanem vadászati és vadgazdálkodási szempontból is tragikus helyzetet okozott. Minden lehetséges módszerrel el kellett vezetni a vizet az érintett helyekre, és itatni az állatokat.

– Békés vármegyében mintegy 480 ezer hektár termőföld található, amelyen 14 ezer-14 ezer 500-an gazdálkodnak. Az aszály akkora volt, hogy 7320 kárbejelentés érkezett 250 ezer hektárra – tette hozzá dr. Takács Árpád. – A mezőgazdaságnak óriási kárt okozott ez az időszak, az állam mindenkit kártalanított. A vadakat azonban nem lehetett kártalanítani. Újabb kérdéseket okozott az őzek pusztulása, aminek megakadályozására a jövőben nagyon figyelni kell.

Átalakulóban a természeti környezet

A főispán kifejtette, a természeti környezet is átalakulóban van, és egyre élesebb kérdés, hogy milyen fákat lehet majd telepíteni a megváltozott körülmények között.

– Előrelátásra, önreflexióra, reagálóképességre van szükség – hangsúlyozta. Kiemelte, Békés vármegyében a vadászati területen rend, béke és nyugalom van.

Tavalyi beszámolók a középpontban

Hrabovszki János, a Békés Vármegyei Vadászszövetség és az Országos Magyar Vadászkamara Békés vármegyei területi szervezete elnöke kérdésünkre elmondta, kedden a két szervezet közgyűlését tartották azonos témakörben. Hozzátette, tárgyaltak a tavalyi szakmai és pénzügyi beszámolóról, illetve az idei tervekről.

– Emellett felkértünk olyan előadókat, akik az afrikai sertéspestisről, a madárinfluenzáról, illetve a ragadós száj- és körömfájásról tartottak előadást, tájékoztatót. Mind a három téma nagyon fontos állategészségügyi szempontból, a vadon élő állatok szempontjából is – sorolta. – A tavasz a vadállomány szaporodásának időszaka is, vadászatilag ilyenkor moratórium van. A legfontosabb Békés vármegyei probléma a mezei nyúl károkozása a napraforgóvetésben. Ez jellemző a teljes megyére. A növénytermesztőkkel jó kapcsolat megtartása nagyon fontos, hiszen azonos területen él a vadállomány is, mint ahol a gazdák dolgoznak. Ez az egy hónap rendkívül kritikus és veszélyes. Szintén probléma, hogy az örvös galamb nagymérvű terjedése is jelentős károkat okoz a napraforgóban.

3000 vadász van Békésben

Hrabovszki János elmondta, az előző évet valamennyi vadásztársaság emelt fővel, jól zárta, pénzügyileg stabil a vadásztársadalom. Kitért arra, hogy Békés vármegyében 3000 vadász van, és közülük mintegy 1600-an bírnak területes tagsággal, és folytatnak vadgazdálkodást.
– Ennek az aktív 1600 embernek kell Békés vármegye vadgazdálkodását vinnie – tette hozzá.