Tisztázták, hogy a romániai lakosok vehetnek-e ingatlant Magyarországon

A tervezetet a román sajtó a napokban úgy tálalta, hogy az teljesen ellehetetleníti a határ menti településeken az ingatlanvásárlást, a beköltözéseket.

Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a Magyar Nemzet megkeresésére azt mondta, a végső jogszabály valóban korlátozhatja a külföldiek letelepedését, de nem csak a határ mentén. Idehaza a természetes népességfogyás és a belső vándorlás miatt kétezer településnek csökken a lakosságszáma, míg ezeregyszázé növekszik, a törvénytervezet tulajdonképpen a fejlettebb régiókba áramlásra és az agglomerációba kiköltözésre reagál.

Beköltözések: két ingatlanvásárlást korlátozó eszköz is van

A Magyar Nemzet cikke szerint a szakértő két ingatlanvásárlást korlátozó eszközt emelt ki. Az egyik az elővásárlási jog biztosítása, hasonlóan a zártkerti ingatlanok kifüggesztéséhez, a másik pedig a helyi adózási szabályok sávos alkalmazása. Ha a helyi építményadó felső összeghatára megemelhető, a helyhatóságok a magasabb összeget alkalmazhatnák az újonnan betelepülők esetében, míg a már hosszabb-rövidebb ideje ott élők esetében változatlanul hagynák. Egy száz négyzetméteres ház esetében egy jelentősebb adóemelés jelenthet visszatartó erőt az érkezőknek, de nem a teljes kizárásukat jelenti.
A szakértő azzal érvelt, hogy ez egy kétlépcsős folyamat, a végső szó a településeké, és elképzelhető, hogy amíg az egyik él majd ilyen lehetőséggel, a szomszédos falu vagy város már nem. A szakértő szavai és az ingatlanpiac sajátosságai alapján valójában nem tisztán pozitív vagy negatív jelenségről van szó, ahogyan a Balaton környéke és a határ menti falvak példáján látszik.

A Balatont említik példának

A tervezet egyébként pont a Balaton térségét említi példának, míg a határ közeli településekre nem tért ki. Így már egyfajta hangulatkeltés is lehet a szakértő szerint, ha a román sajtóban úgy tálalják, hogy ezentúl a határ túloldaláról nem érkezhetnének vevők a magyar oldalra. A határhoz közeli ingatlanokat alacsonyabb kereslet és alacsonyabb árak jellemzik hazai viszonylatban, ha szélesebb a vevőkör, ez azt is jelenti, hogy akár évek óta eladatlan házaknak is akad új gazdája, ráadásul a kereslet felértékeli őket. 

A cikk Battonyáról is szót ejt

A mno.hu cikke szerint Battonya lakosságszáma például növekedett is, a város előnynek gondolja, hogy Románia is a schengeni övezet része lett. Bár a piaci aktivitás alapján ez bőven hosszú távú hatás, az sem zárható ki, hogy a települések lakosságösszetétele szigetszerűen megváltozzon, elvesztve korábbi jellegét. Balogh László tovább árnyalta a képet: nincsenek pontos statisztikák arról, hogy a határon túlról csak románok érkeznének, hiszen bőven lehet, hogy legalább részben határon túli magyarok érdeklődnek a határ innenső oldalán lévő házak iránt. A magyar és a román nyelvű lekérdezések alapján legalábbis erre lehet következtetni.