2022.11.08. 06:35
Fürjeket tenyészt a kétsopronyi Ancsin-család
Ötvennel indultak, de már háromszáz madárnál tart a kétsopronyi Ancsin Fürjészet állománya. Ős- és kistermelők, munka és gyermeknevelés mellett, úgymond másodállásban foglalkoznak a tenyésztéssel, a tojás-, és immáron a húsfeldolgozással is. Ancsin János és neje, Renáta egyaránt 29 évesek, belevágtak, és folyamatosan bővül az állományuk, valamint termékeik sora.
Az Ancsin-család: Renáta, Fruzsina és János /Fotók: Für Henrik/
Cuki, aranyos tojások, rengeteg jót hallottak a fürjtojásról Ancsin Jánosék. Például, hogy száz betegség gyógyítására, illetve megelőzésére is alkalmasak. Volt merszük és egy istállójuk, így ötven fürjjel tavaly júniusban belevágtak a projektbe.
– Az egyik piacon pácolt fürjtojást vásároltunk, úgy gondoltuk, hasonlót mi is tudunk készíteni, és még feldobjuk a termék ízét füstöléssel is – ecsetelte János. – Aztán fürjtojásos tésztákat kezdtünk készíteni a színesektől a chilisekig, a leves- és pörkölttésztákig.
Ahogy Renáta mondta, minden szabadidejüket, hétvégéjüket erre áldozzák, dolgoznak, valamint járják portékájukkal a vásárokat, piacokat. Először kézzel dagasztották, gyúrták, vágták a tésztát, korábban a nagyszülőktől kaptak egy komolyabb gépet, de a tésztakereslet miatt ennél is tovább kell lépniük. A készítményeiket árusítják az egyik kétsopronyi vegyesboltban, és a Kondorosi Csárdának is beszállítóik.
Csonka Zsolt mesterszakács, a csárda séfje elmondta, a Sóbri Jóska levesében használják az Ancsin-féle fürjtojást. Az étel egy tejfölös, kapros borjúraguleves sertésvelővel és fürjtojással.
– Én egy helyi mezőgazdasági cégnél dolgozok, Renáta a kétsopronyi önkormányzat munkatársa, pillanatnyilag még otthon van leányunkkal, a kétéves Fruzsinával – emelte ki a családfő. – Nem panaszkodhatunk arra, hogy unatkozunk, hiszen a madarak ellátása, etetése, a készítmények előállítása, értékesítése egyaránt időigényes. Reggel hattól késő estig végezzük a munkát, majd a kislányunk fürdetése után a készítményeket állítjuk elő, csomagoljuk, ha kell, pácolunk, füstölünk. Azt szoktam mondani, hogy csinálhatunk mi bármit, a legtöbbet Fruzsina segít azzal, hogy összeszedi a tojásokat. A fürjeink pedig azért ilyen szépek, mert mindig simogatja őket.
Ancsin János beszélt arról, a fürjek lakóhelyét ember- és madárbaráttá tették, de több mindenre szükségük lenne még. Többek között egy komoly tésztagépre, és hűtő-fűtő klímára is a lebetonozott istállóban.
Az állomány növelésében is gondolkoznak, hiszen akkora az igény a nyers fürjtojásra is, hogy alig várják, hogy a növendékfürjek tojjanak. Mint megtudtuk, egy tojó bő egy, de inkább másfél nap alatt produkál egy tojást. Sokan nyersen is fogyasztják a fürjtojást, mert nincs benne szalmonella baktérium. Van egy futó barátjuk, aki különféle vitaminokat, ásványi anyagokat szedett, most ezt nyers fürjtojással pótolja.
– Az állományunk szerencsére már akkora, hogy most már kakasokat kell kivágnunk– hangsúlyozta Ancsin János. – Eddig a családban osztottuk szét, készítettük el belőlük a különféle ételeket, de már nem győzzük. Így a húsfeldolgozást és –értékesítést is napirenden tartjuk.
Völgyi Sándor, Kétsoprony polgármestere kiemelte, nagyon örül a fiatalok vállalkozókedvének, főként azokénak, akik a településen valósítják meg elképzeléseiket. Ilyen az Ancsin Fürjészet, és örömmel látja, hogy a falu mellett millió helyen jelen vannak termékeikkel. Ha kell, éjjel-nappal dolgoznak, és nem idegenkedtek belevágni egy ilyen kemény feladatba, vállalták az ezzel járó kockázatot.
A versenyételben is ott a fürjtojás
Szigetvári Péter, a békéscsabai „Keri” szakács szakoktatója elmondta, neveztek az országos Lukács István Emlékversenyre tanítványaikkal. A verseny döntőjének a felcsúti Letenyey Lajos Szakgimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola ad otthont november végén. Elküldték kolléganőjével, Balog Katalin szakács szakoktatóval együtt a versenyzőik ételeinek leírását, receptúráját, az ételekről készített felvételeket. A zsűri dönt majd, hogy kik jutnak ezek alapján a döntőbe, ahol a csapatok elkészítik az elő- és a főételt is. Szigetvári Péter kiemelte, az előételeknél használják a kétsopronyi Ancsin Fürjészet fürjtojásait.
A kisokosból is sok minden kiderül
Ancsinné Mészár Renáta készített egy kisokost, hogy miért fogyasszunk rendszeresen fürjtojást. Néhány ezekből: normalizálhatja az emésztőrendszer és a gyomor működését, kezelhetjük vele a gyomorfekélyt, a krónikus epehólyag-gyulladást. Elősegíti a szívbetegség és az érelmeszesedés gyógyulását, helyreállítja a vérképet. Méregtelenítő hatása miatt a máj és a vese megbetegedéseit gyógyítja, jótékonyan hat a pajzsmirigy működésére. Megelőzhető általa a vérszegénység. A tyúktojáshoz képest ötször több foszfort, hétszer több vasat és szinte tízszer több B-vitamin-komplexet tartalmaz. Segíti a prosztata és a hasnyálmirigy normális működését. A benne lévő vitaminok segítik a jobb agyműködést, javítják a memóriát és helyreállítják az idegrendszer normális működését. Rendszeres fogyasztása megszünteti az asztmát és a szénanáthát. Renáta úgy fogalmazott: „Borban az igazság, fürjtojásban az egészség!”
