Kényszersilózás

2022.08.16. 15:08

A Békés megyei állattartóknak sem kegyelmez az aszály

A hőség és az aszály is fokozódik a következő napokban – közölték az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Az aszállyal kapcsolatban közösségi oldalukon úgy fogalmaztak, hogy tragikus a helyzet. Mindezt érzik a megyénkbeli állattartók és a jószágok is. Nehéz előteremteni a megfelelő takarmányt. Több jószágtartó telepet kerestünk fel.

Nyemcsok László

A csorvási telepen Gyarmati László telepvezető is törekszik arra, hogy megfelelő élelmet kapjanak a szarvasmarhák

Fotós: Für Henrik

Honlapján a meteorológiai szolgálat azt írta, Magyarországon nem javul a csapadékhelyzet, csak romlik. Az elszórt záporok eddig is kevés esőt hoztak, és azt is csak kis területre, így az aszály tovább súlyosbodott. Példaként említették, hogy Békéscsaba térségében a napraforgó- és a kukoricaállományok állapota elkeserítő képet mutat.

Hozzátették, a folytatás sem ígér sok jót, pedig már a repce vetéséhez kellene a magágyat előkészíteni, de csapadék továbbra is csak alig, elszórt záporok formájában várható. 

Ráadásul újabb hőhullám érkezik, a hőmérséklet csúcsértéke csütörtökig emelkedik majd, akkor 33-38 fokra lehet számítani. Pénteken érkezik egy hidegfront, amely mérsékli a forróságot. A jelenlegi előrejelzés szerint viszont a pénteki fronttal is csak kevés eső érkezik, országos, számottevő csapadékra továbbra sincs kilátás.

Gyarmati László, a Csorvási Gazdák Zrt. szarvasmarha-tenyésztés ágazatvezetője részletezte a jelenlegi helyzetet
Fotós: Für Henrik

Az aszály miatt kényszersilózást végeztek a minap több táblában a Csorvási Gazdák Zrt-nél, miként több más gazdaságban is. Kelemen Mihály, a társaság igazgatósági elnöke elmondta, ezer hektárnyi kukoricaterületből 730 hektárnyit kellett silónak hasznosítani, melynek zöldtömegmennyisége a harmada sincs hektárra vetítve a megszokottnak. Ugyanakkor ezt a növényt silónak csak jóindulattal nevezhetjük, hiszen alig vannak vagy nincsenek is csövek a szárakon, így beltartalom nélküli a tengeri.

A mi tehenészetünk 500 fejős tehénből és annak szaporulatából áll. A betakarított tömegtakarmánnyal azt elértük, hogy a teheneink biztos nem lesznek éhesek. Azt, hogy mi készteti őket a tejtermelésre, az még kérdéses

 – hangsúlyozta Kelemen Mihály.  – 

Amennyire csak tudjuk, igyekszünk kiegészíteni a takarmányt. Így alkalmazzuk az árpaszalma etetését a növendékállománynál, illetve próbálunk konzervgyári mellékterméket (csemegekukorica) is beszerezni. A lucernaszéna mennyisége és minősége elegendő lesz.

Kelemen Mihály hangsúlyozta, őszi árpából nagyobb tartalékokat képeztek. A szarvasmarha-állomány mellett sertéseket is tartanak, ez jelentős árukukorica igényt jelent, egyelőre viszont ennek beszerzése bizonytalan.

Lipták László, a medgyesegyházi Haladás Plus Kft. ügyvezetője kiemelte, 42 esztendeje dolgozik a cégnél, de ilyen aszályra nem volt még példa: – Ötszáz fejőstehenet, ezer jószágot nevelünk, számukra a terményt biztosítanunk kell – magyarázta az ügyvezető. – A teheneknek a fejéshez pedig nem elég a cső- és szemnélküli silókukorica, aminek igazából nincs beltartalmi értéke. Ez az év számunkra elúszott, de a jószágállományt szeretnénk megőrizni. Ehhez nélkülözhetetlen egy takarmányvásárlási, 1–2 százalékos, kedvezményes hitel a kormányzat részéről. Ősszel vetnünk kellene, nincs miből, egyelőre porba tehetnénk meg, aminek semmi értelme.

– Jelenleg literenként 160–165 forint a tej felvásárlási ára – ecsetelte Lipták László. – Európa számos országában ez 190–240 forint átvételi árra jön ki. Mi termelünk legjobb tudásunk szerint, de szükség van ebben a nehéz helyzetben, a túlélésre az állami támogatásra is.    

 

Kevés tejet fogyasztunk

Ságodi Gábor, a telekgerendási For Milk Kft. ügyvezetője elmondta, tizenkét esztendeje működtetik a céget, de ilyen aszályra még nem volt példa.

– Ötszázötven tehén és 700 növendék a telepünk jószáglétszáma, ezeket az állatokat mindennap etetni kell – ecsetelte Ságodi Gábor. – Alapvetően általunk művelt és bérelt területeken termesztett alapanyagból látjuk el a jószágokat. Eddig ez 75 százalék volt, most lement 25 százalék alá, a történelmi aszály miatt. Mi is csak 165 forint körüli áron tudjuk eladni a tejet, próbálunk ennél feljebb jutni, de kötöttek a lehetőségeink. Ami biztos, a sima zöld fűből komoly beltartalmi táplálék nem érhető el a szarvasmarháknak, és ebből magas hozamra sem számíthatunk.

A statisztikák szerint folyékony tejből évente átlagosan 5-10 literrel kevesebbet iszunk az uniós átlaghoz képest. Még jelentősebb a lemaradás a feldolgozott áruknál, a sajtnál és a vajnál. Előbbiből az uniós átlag felét, az utóbbiból egyharmadát fogyasztja egy átlagos magyar.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!