A százéves gyulai malom kövei ma is őrölnek

A Gyulai Földművelők gőzmalmának legkorábbi írásos feljegyzései 1912-re nyúlnak vissza. Ekkor tettek közzé felhívást a Békés című lapban részvénybejegyzési lehetőségre – elevenítette fel a kezdeteket Kuli István. A tulajdonos elmondta, kezdetben búzát dolgoztak fel az épületben, majd mintegy 40 évvel ezelőtt álltak át a kukoricára. Ők a malmot 12 évvel ezelőtt vásárolták meg. 

– Ekkor végrehajtottunk egy nagyarányú felújítást, amely mind az épületeket, mind a termelési eszközöket érintette – fogalmazott Kuli István. Hozzátette, eredetileg úgy tervezték, hogy maguk működtetik majd a malmot, ám végül egy vállalkozásnak adták bérbe, amely üzemelteti. A kukoricát helyi gazdáktól vásárolják, a malomban extrudert, étkezési darát és kukoricalisztet is készítenek. Az élelmezésre szolgáló étkezési kukoricatermék-alapanyagok 90–95 százalékát értékesítik Romániába. 

A takarmányt – amely a termelés 40 százalékát jelenti – helyi állattartó telepek vásárolják meg. Tavaly egyébként ismét komolyabb felújítás történt az épületben. Kuli István kitért arra, hogy a meglévő autentikus, nagyon régi gépekkel kiváló minőségű termékeket lehet napjainkban is előállítani. – Ebben annak is szerepe van, hogy a feldolgozási idő is több, akár két-háromszorosa, mint az új technológiával dolgozó üzemeknek – mondta a tulajdonos. 

Mint megtudtuk, az extruder a legnépszerűbb termékük, amiből a gyerekek egyik kedvence, az extrudált kukorica készül, illetve az az egyik alkotóeleme a főként reggelihez használatos gabonapelyheknek. A kukoricaliszt- és dara növekvő népszerűségében nagy szerepe van annak, hogy azok gluténmentesek. A romániai kivitellel kapcsolatban kifejtette, a szomszédos államban komoly tradíciói vannak a kukoricás ételeknek, a puliszka például az egyik legfontosabb köret. A darát és a lisztet emellett állateledelek, kutya- és macskatápok alapjaként is használják.

A tulajdonos hangsúlyozta, az épületegyüttes megvásárlásakor nagyon fontosnak tartották, hogy Gyulának ez a komoly értéke megmaradjon. Ugyancsak lényeges szempont számukra, hogy a helyi gazdáknak lehetőségük nyíljon a kukorica feldolgozására.

 – Hosszú távon gondolkodunk, ezért is örülünk annak, hogy a malom bekerült a helyi értéktárba,és esélyünk van arra, hogy a megyei értéktárban is helyet kapjon. Bízunk abban, hogy a kukoricából készült termékek egyre népszerűbbé válnak hazánkban – hangsúlyozta. Kuli Éva, a cég vezetője elmondta, a malom egyik lelkét jelentő, a kukoricaszemek roppantását és héjleválasztását végző eszközt kalandos úton újították fel. A német és a román gyártócég szakemberei antikváriumokban keresték meg az eredeti műszaki rajzokat, majd azok alapján gyártották le a szükséges alkatrészeket az 1970-es években készült berendezésekhez. A malomban egyébként most téli leállás van, néhány héten belül kezdik újra a termelést.

Minél többen ismerjék meg 

Kónya István, Gyula alpolgármestere, a helyi értéktár bizottság elnöke elmondta, nagyon fontosnak tartják, hogy a Gyulai Kukoricamalmot, mint a város egyik patinás épületét minél többen megismerjék. – Rengetegen eljárnak az ingatlan előtt. Valószínűleg nem mindenki tudja, hogy egy több mint száz éves, nagyon különleges épület közelében haladnak el – fogalmazott Kónya István. – Egyebek mellett ezért is került be a malom a helyi értéktárba, és ezért is terjesztettük fel a megyei értéktárba. Szeretnénk minél többekkel megismertetni ennek a különleges mementónak a történetét és a jelenét. Kónya István úgy vélekedett, ipartörténeti jelentőségű épületről van szó, amelyben olyan, ma is működőképes gépek ugyancsak megtalálhatók, amelyek az 1800-as évek végén készültek. Az alpolgármester kitért arra, hogy a malomban ma is magas minőségű alapanyagokból, ugyancsak kiváló minőségű termékeket készítenek. – Fontos feladatunk az értékmegőrzés, hiszen a megyénk egyetlen működő kukoricamalmáról beszélünk, amiben még az eredeti favázas szerkezet is látható – nyomatékosította Kónya István.