mezőhegyes / videóval

2021.07.28. 06:55

Az alapítvány jelenti a legnagyobb garanciát a ménesbirtoknak

Áprilisban a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. jövőjéről is döntött az Országgyűlés: a következő hónapokban létrejön a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány, amit a magyar állam azért hoz létre, hogy a ménesbirtoknak ne csak dicső múltja, de biztos jövője is legyen. A döntésnek köszönhetően a cég és a gazdaság által használt földterület az alapítvány gondozásába kerül és az állam helyett az alapítvány gyakorolja majd a tulajdonosi jogokat. A hasznot azonban kizárólag a köz érdekében költheti el az új „tulajdonos”. Erről, illetve a ménesbirtokon zajló fejlesztésekről, a mintagazdaság szerepéről és a cég társadalmi szerepvállalásáról is beszélt hírportálunknak Lá­zár János kormánybiztos.

Cs. I.

Fotós: Bencsik_Adam

Soha többé se magánkezekbe átjátszani, se szétlopni ne lehessen a ménesbirtokot, ez az egyik legfontosabb célja a modellváltásnak, a másik pedig az, hogy ez a köztulajdon ne csupán megmaradjon, hanem gyarapodjon is: a gazdaság korszerűbbé és versenyképesebbé váljon, ráadásul ne csak hazai, hanem nemzetközi mércével is. Mert minél sikeresebb ez a birtok, annál többet tud tenni Mezőhegyesért, Dél-Békésért, sőt, közvetve a teljes magyar agráriumért – hangsúlyozta a kormánybiztos.

Lázár János: Magyarországon ilyen típusú, ilyen szolgáltatásokkal rendelkező mezőgazdasági szakiskola nincs még egy /Fotók: Bencsik Ádám/

Lázár János emlékeztetett rá, hogy 2004-ben a szocialisták privatizálták a birtokot, ezt követően csak 2016-ban sikerült a magyar államnak visszaszereznie ezt a közös vagyont. Az alapítványi modellváltás már a következő lépés ebben a folyamatban:

erős jogi biztosíték, hogy a ménesbirtokot többé senki se vehesse el a magyaroktól és a mezőhegyesi emberektől.

A kormánybiztos hozzátette, sokféle konstrukciót megvizsgáltak, és a nemzetközi tapasztalatok alapján is úgy találták: a Békés megyeiek számára ez a modell jelenti a legnagyobb garanciát, hiszen az alapítvány csupán vagyonkezelője lesz a földnek, ami azonban elidegenítés és terhelési tilalom alatt áll majd, magyarán se eladni nem lehet, se eladósítani.

A cég részvényei is az alapítványnál lesznek, amely így bérleti díjat szed a földek után, és részesül a cég eredményéből, ám a keze meg lesz kötve a tekintetben, hogy ezt a pénzt mire költheti.

Kizárólag az iskolára, a lovakra, szociális feladatokra, a város támogatására, a Békés megyei emberek felzárkóztatására fordíthatja, ezt ezentúl törvény garantálja.

– Kezdeményeztem azt is – folytatta Lázár János –, hogy az alapítvány felügyelőbizottságába Mezőhegyes önkormányzata is delegáljon tagot.

A kormánybiztos szerint ugyanis erre van szükség ahhoz, hogy a mezőhegyesiek szempontjai is érvényesüljenek a fontos döntések meghozatalakor.

– Hiszen Mezőhegyes a mezőhegyesieké

– tette hozzá.

– Társaságunk Békés megye legnagyobb adófizetői és munkáltatói közé tartozik, Mezőhegyesen pedig a legnagyobb. Ez nagy lehetőség és nagy felelősség a számunkra, amivel igyekszünk is élni. Meggyőződésem, hogy Dél-Békésnek történelmi lehetőséget kínálunk azzal a sok területet átfogó fejlesztési tervünkkel, amihez a magyar állam 2016 óta immár 44 milliárd forinttal járult hozzá – mutatott rá a kormánybiztos.

S hogy konkrétan mire jut ebből a forrásból?

A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságnak több funkciója van: gazdálkodása mellett oktatási célokat is kiszolgál, és minden fejlesztéssel közelebb kerül a legnagyobb célterülethez, ahhoz, hogy minden magyar gazda számára elérhető, látogatható mintagazdaság legyen, ahol a szakmabeliek és az érdeklődő nagyközönség a legmodernebb megoldásokat, 21. századi technológiákat láthatja, tanulmányozhatja.

– Minden eszköz és infrastruktúra, minden fejlesztésünk ezt a közcélt, közérdeket szolgálja. Öt év alatt a hazai mezőgazdasági vállalatok elitjébe, a top 5-be jutottunk, ami a gépesítettségünket, az eredményeinket (8 milliárdos árbevétel mellett 1,4 milliárd) illeti – magyarázta Lázár János, miközben a szakiskola felé tartottunk, ahol szeptembertől 300 fiatal oktatása kezdődhet a megújult épületben.

– Közcél, közfeladat. A közösségbe fektetés talán itt kamatozik a leginkább, a jövő nemzedékek tudása révén

– mutatott az impozáns épületegyüttesre, amelyen megjelennek a nemzeti szimbólumok, jelezve, fontos cél az identitás, a közösségépítés, az összetartozás erősítése is.

– Ez egy vérbeli 21. századi campus lesz, 150 fős kollégiummal, tornacsarnokkal, uszodával. 2022-re minden elkészül. Magyarországon ilyen típusú, ilyen szolgáltatásokkal rendelkező mezőgazdasági szakiskola nincs még egy. A hagyomány kötelez: az oktatás mellett a társadalmi felzárkóztatás is a cél, hiszen az ország egyik legszegényebb kistérségében vagyunk. Nehéz sorsú családoknak és gyermekeiknek lehet ez a kitörési pont. Itt hozzáférhetnek a legmodernebb gazdálkodási technológiákhoz, gépekhez. Karnyújtásra vannak a tanműhelyek, a közelben a gépszín, a szomszédban az istállók. Aki itt ül iskolapadba, nem csupán érettségivel mezőgazdasági gépészként, állattenyésztőként, növénytermesztőként, lovászként távozik majd, hanem korszerű, piac- és versenyképes tudás birtokosaként. Fogalmazhatnék úgy is, a diákok nem csak papírt, jövőt is kapnak Mezőhegyesen. Lehetőséget például arra, hogy az újjászületett Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen folytathassák a tanulmányaikat.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában