2021.03.07. 11:27
Több sertést neveltek tavaly Békés megyében
Tavaly decemberben a Békés megyei sertéstartók közel 15 ezerrel több állatot neveltek, mint az azt megelőző időszakban. A közel negyedmilliós állománnyal az egyik legtöbb sertést nevelő megyék közé tartozik Békés. Mindeközben a darabolt sertéshús feldolgozói értékesítési ára az idei év első hónapjában közel negyedével mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest.
Tavaly decemberben 239,5 ezer sertést gondoztak Békés megyében /Fotó: Shutterstock/
Fotó: Shutterstock
A hazai élősertés- és sertéshúsexport mennyisége visszaesett tavaly, miközben az árak jelentősen csökkentek. Az áresés már megjelent a feldolgozói átadási árakban, és – az előbbinél jóval kisebb mértékben – a kiskereskedelemben is – közölte a minap a Világgazdaság.
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint a hazai termelésű vágósertés termelői ára áfa és szállítási költség nélkül, hasított, melegsúlyban kilogrammonként 429 forint volt idén januárban, ami 31 százalékos csökkenés az egy évvel korábbi átlagárhoz képest.
(A KSH a minap közölt termelői áras statisztikájában a tavalyi egész évre – élősúlyra vetítve – csupán egyszázalékos árcsökkenés szerepel, ami úgy alakult ki, hogy a felvásárlási ár az elmúlt másfél év során először jelentősen emelkedett, majd visszaesett.)
Mindeközben a darabolt sertéshús (karaj, tarja, comb) feldolgozói értékesítési ára az idei év első hónapjában 27 százalékkal mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. A KSH adatai szerint a rövidkaraj fogyasztói ára 7,8, a sertéscombé 9,4 százalékkal csökkent ugyanekkor. Az általunk felkeresett békéscsabai hentespultoknál a karaj kilója 2000–2300 forint között ingadozott, míg a combért 1500 forint körüli árat kértek. E kettő mellett még keresett a tarja, valamint a kolbásznak való, a darált lapocka pedig az egyik hentesnél 1300 forintba került kilónként.
A sertéshús árának változása megyénk gazdálkodóit is kiemelten érinti: jelentős ugyanis a sertésállomány Békésben. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) minap kiadott adatai szerint a Békés megyei állattartók tavaly decemberben közel negyedmillió, egészen pontosan 239,5 ezer sertést gondoztak. Ez egyébként majdnem 15 ezerrel több az egy évvel korábbinál. Az anyakoca-állomány viszont – mely a tél kezdetén 13,9 ezer volt – közel félezerrel fogyott ugyanezen időszakban. Ez utóbbi létszám az év végi állatszámlálások időpontjában 2000 óta még egyszer sem volt olyan alacsony, mint tavaly decemberben. Mindezekkel együtt – a KSH számai alapján – Békés megye bír az ötödik legnagyobb sertésállománnyal az országban.
A szarvasmarha-állomány is nőtt
A sertés mellett az egyéb állatállományról is adatokat közölt a KSH. Eszerint a Békés megyei gazdálkodók tavaly év végén 62,8 ezer szarvasmarhát tartottak, közel kétezerrel többet, mint 2019. december elején. Az állomány nagyságrendileg negyven százalékát kitevő tehenek száma szintén nőtt. A juhok száma viszont csökkent, 60,2 ezerről 49,3 ezerre, ezen belül az állomány többségét jelentő anyajuhoké is mérséklődött, 41,8 ezerről 38,7 ezerre. A megye gazdaságaiban tavaly decemberben összesen 821 ezer tyúkot neveltek, ami az ezt megelőző esztendőben még 1 millió 200 ezer darab volt. (Fontos azonban megjegyezni, hogy a KSH 2020-ban már csak a gazdaságküszöböt elérő adatszolgáltatók adataival számol.)