Békés megyén belül is nagyra nyílt az olló

Rengeteg adatot tartalmaz a teir.hu oldalon elérhető Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, többek között az is kiolvasható, hogy egy-egy településen mekkora összeget tesz ki egy év alatt az egy helybelire jutó összes nettó jövedelem, azaz mennyi pénzből gazdálkodhat egy-egy ember – ez azért lehet érdekes, mert benne vannak az újszülöttek, a gyerekek, a dolgozó felnőttek és a nyugdíjasok is.

A legfrissebb elérhető adatok szerint egy átlagos békéscsabai egy év alatt 1 millió 180 ezer forintból él, ami havi 98 ezer forintot jelent. Egy esztendővel korábban ugyanez az adat 1 millió 42 ezer forint volt, ami havi 87 ezer forintnak felel meg – a növekedés tehát 13 százalék volt.

Ezzel a mutatóval Békéscsaba mondható a leggazdagabb Békés megyei településnek. A régió legmódosabb településétől viszont több mint 200 ezer forinttal elmarad, a Kecskemét melletti Ballószögön ez a szám 1 millió 416 ezer forint volt.

Egy pusztaottlakai fele akkora összegből sem gazdálkodhat egy év alatt, mint egy békéscsabai, Pusztaottlakán 486 ezer forint volt a mutató – ez havi 40 ezer forintnak felel meg –, évi 31 ezer forinttal több, mint egy esztendővel korábban. Az emelkedés itt 7 százalékot tett ki.

Érdemes megnézni, hogy az egyes járásokban melyek voltak a leggazdagabb települések. A békéscsabaiban tehát Békéscsaba, de kedvezőek a mutatók Kétsopronyban és Telekgerendáson is. A békési járásban Murony vezet évi 961 ezer forinttal Bélmegyer és Mezőberény előtt, Békést Köröstarcsa és Tarhos is megelőzte. A gyomaendrődiben Dévaványa a legjobb 947 ezer forinttal, Gyomaendrődöt Ecsegfalva is lehagyta.

A mezőkovácsházi járásban Mezőhegyes 1 millió 95 ezer forinttal a legjobb – azaz ennyi pénzből gazdálkodik egy év alatt egy helybeli –, megelőzve Mezőkovácsházát. A legszerényebb mutatóval, 485 ezer forinttal tehát Pusztaottlaka bír, de szintén szegénynek mondható Nagykamarás és Magyardombegyház. Az orosháziban Kardoskút 1 millió 112 ezer forinttal bír, megelőzve az 1 millió 83 ezer forintos Orosházát.

A sarkadi járásban Sarkadkeresztúr a legmódosabb 865 ezer forinttal, a 797 ezer forintos Sarkadot Zsadány, Okány és Kötegyán is megelőzte. Itt is találhatók szegény települések, Geszt és Körösnagyharsány. A szarvasiban Csabacsűd a leggazdagabb 1 millió 59 ezer forinttal, Békésszentandrás és Szarvas előtt. A szeghalmi járásban pedig Füzesgyarmat bír a legjobb mutatóval, évi 1 millió 43 ezer forinttal, lehagyva Szeghalmot.

Érdekes, hogy Békés megyén belül általában azokon a településeken élők állnak jobban az átlaghoz képest a nettó jövedelem tekintetében, amely települések a kétszámjegyű főutak, a 44-es és 47-es út, vagy az M43-es mellett, közelében találhatók.

Százhetvenezer forintot vittek haza

Bruttó 295 ezer forint volt az átlagos havi kereset, munkaviszonyból származó jövedelem 2019-ben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai szerint, ez nettó havi 200 ezer forintot jelentett – közölte nemrég a GKI Gazdaságkutató Zrt.

Jelentős volt az eltérés településtípusonként. Budapesten havi nettó 260 ezer, a megyei jogú városokban 214 ezer forint volt a kereset, a többi városban 186 ezer, és végül a községekben 161 ezer forint. A települések közül a legmagasabb érték a Pest megyei Telkiben (390 ezer forint), a legalacsonyabb pedig a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Csenyétén (31 ezer forint) volt.

Megyék tekintetében a legmagasabb érték Pest és Győr-Moson-Sopron megyében volt, de a 200 ezer forintos átlag felett teljesített Fejér, Komárom-Esztergom, Vas és Veszprém megye is. A legalacsonyabb kereseteket Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád (172 ezer forint), Békés (170 ezer forint), valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (157 ezer forint) érték el.