Pénzügy

2022.05.12. 13:16

Virág Barnabás: kedvezőek a magyar gazdaság növekedési kilátásai az idén

Az első negyedévi GDP-növekedés 8 százalék fölötti lehetett a jegybank adatai szerint.

A magyar gazdaság növekedési képessége erős, az első negyedévi GDP-növekedés 8 százalék fölötti lehetett a jegybank adatai szerint, ebből kiindulva kedvezőek a kilátások, az egész évre 4 százalék körüli növekedés „benne van a magyar gazdaságban” – mondta a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szakmai konferencián csütörtökön Budapesten.

Virág Barnabás a Világgazdaság által rendezett Bankszektor 2022 című konferencián kiemelte: az infláció emelkedése az áprilisi 9,5 százalék után a jelentős átárazások miatt folytatódik, az éves átlagos infláció 9-10 százalék körül lehet az idén, ami az európai középmezőnyt jelenti.

Folytatódik a monetáris szigorítás, az alelnök szerint az agresszív szakaszból a fokozatosság felé kell elmozdulnia a jegybanknak. Az infláció ellen elhúzódó küzdelemre kell készülni, a csúcsot az idei harmadik negyedévben érheti el a mutató – mondta.

A bankrendszer felkészült volt és a koronavírus válságban is megőrizte stabilitását – mondta helyzetértékelésében a jegybank alelnöke. Likviditását, tőkeellátottságát, hitelezési aktivitását tekintve járvány előtt és után is jobb helyzetben volt, mint a 2008-as válságot övező időkben. A sikeres hazai válságkezelés alapja a hitelezés volt – mutatott rá. A magánszektor banki hitelállományának bővülése Magyarországon volt a legmagasabb, az MNB 11 ezer milliárd forinttal segítette az újjáépülést.

A világban romlottak a növekedési kilátások, a háború kitörése után, miközben az infláció általánosan emelkedik.

Rámutatott: már nincs vita arról, hogy az „átmeneti” helyett a „tartós” szót kell-e használni az inflációra. Globálisan ez tankönyvileg stagflációs közeg. A tét az az, hogy a kemény vagy a puha földet érés forgatókönyvet fogja-e megvalósítani a világ. A gazdaságtörténeti tapasztalatok alapján jelentős kockázata van a kemény, megrázó földet érésnek – vélekedett.

A makrogazdasági egyensúlyok helyreállítását a költségvetéssel kell kezelni – mondta – ez segítheti majd a folyó fizetési mérleget is.

Az inflációs közegben a jegybank alelnöke kulcskérdésnek nevezte a megtakarítások védelmét. A lakossági betéti kamatok még mindig nem emelkedtek eléggé, márciusban a lakossági lekötött betétek átlagos kamatlába 3,5 százalék volt, ez 2,5 százalékkal elmarad az indokolttól, a vállalati kamatok 4,9 százalékos átlagszintjét megfelelőnek nevezte. A betéteseknek ez vagyonveszteség – mondta, legalább vállalati kamatokhoz hasonló 5 százalékos szintet el kellene érni a lakossági betéti kamatoknak is.

Kitért arra, hogy a változó kamatozás kockázatot jelent, de messze nem akkora probléma, mint amekkora a GDP 20 százalékát érintő devizahitelezés volt. Ez a mostani kockázat rendszerszinten kezelhető – mondta. A kamatstop célzott hosszabbításáról az alelnök szerint lehetne gondolkodni. A háborús kockázatnak legerősebben a teljes vállalati hitelállomány 6 százalékában érintett vegyipari és fém alapanyagot felhasználó cégek vannak kitéve – becsülte Virág Barnabás.

Borítóképünkön Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke. Fotó: MTI/Soós Lajos

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában