Gazdaság

2010.08.14. 07:48

A Viharsarokban is jóval kevesebbet keresnek a nők a férfiaknál

Megyénkben is sérül az egyenlő munkáért egyenlő bért elve. A mérleg jellemzően a férfiak javára billen. Az anyagi hátrány mellett az igazságtalanság a munkahelyi feszültséget is élezi.

Cs. R.

A kivételező cégek olykor emberükre találnak. Hárommillió forintra bírságolták meg az egyik építőipari céget, jogutódját pedig egymillióra, mert egy jogásznőnek többet fizettek, mint hasonló munkakörbe felvett férfi kollégájának. A nő bruttó 180 ezer forintos bért kapott, a nem sokkal utána felvett férfi jogász bruttó 300 ezret. Amikor a nő számon kérte a hetvenszázalékos különbséget, ígéretet tettek a felzárkóztatásra, ám ez nem történt meg. Ezután fordult az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, amely megállapította a jogsértést. A határozatot, illetve az ezzel együttjáró bírságot a cégek ugyan megtámadták, ám a bíróság nemrég helybenhagyta a hatóság álláspontját.

Hazánkban tavaly húsz foglalkoztatással kapcsolatos ügyben állapították meg az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértését. Ezekből négynél a panaszos a nemi hovatartozása miatt szenvedett hátrányt. Ezek mindegyikében az egyenlő munkáért egyenlő bért elve sérült, a hátrány nőket érintett. Miután 2008-ban egy ilyen tartalmú jogsértést leszögező döntés sem született, tavaly pedig négy is, ebben a munkavállalók tájékozottságának javulását látják. A határozatot aprólékos vizsgálattal alapozzák meg, egyebek mellett az elvégzett munka természetét, a fizikai és szellemi erőfeszítést és a tapasztalatot, illetve a felelősséget hasonlítják össze.

Magyarországon a nők többsége átlagosan 17 százalékkal keres kevesebbet a férfi kollégáinál. Békésben a versenyszférában dolgozó nőknek 18,8 százalékkal, a  költségvetésben ténykedőknek 12,8 százalékkal gyengébb a fizetése.

Juhászné Leszkó Andrea, az MSZOSZ megyei képviseletvezetője különösen középvezetői szinten érzékeli ezt a problémát, ott régiós viszonylatban 15—20 százalékosak a bérkülönbségek a férfiak javára.
— Az egyenlő munkáért egyenlő bért érvényesülésére a kollektív szerződés komoly biztosítékot jelent — mondta a képviseletvezető, aki lát példát arra is, hogy az azonos munkakörben dolgozók között kompetenciaalapú besorolással, a munkavégzés minősége és a teljesítmény alapján tesznek különbséget. Itt olyan szempontokat is mérlegelnek, hogy az alkalmazott mennyire készséges, kapható-e a túlmunkára. Mivel a nők a családi kötelezettségeik miatt kevésbé tudják elvállalni a túlórát, ez a bérükön is meglátszik.

A diszkrimináció a kevés embert foglalkoztató kis- és középvállalatoknál a gyakoribb, ahol gyenge, vagy nincs is érdekképviselet. A szakszervezet tapasztalata szerint az is nagy feszültséget okoz, ha az új belépők és a régi dolgozók fizetése közt alig van különbség. A megemelt minimálbérrel felvettek a bérfejlesztéssel hamar megközelítik a régtől ott dolgozó kollégáikat, amit ők, érthetően sérelmeznek. A szakszervezet ilyenkor beleszólhat a bérfejlesztés mértékébe, hogy az a régieknél magasabb legyen.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!