Gazdaság

2010.08.27. 17:17

A Csabagyöngye reneszánsza - Stark Adolfra emlékezünk

Elsősorban Stark Adolfnak köszönhető, hogy a Csabagyöngye a világ egyik legismertebb hibrid szőlőfajtája lett, halványsárga bogyóit szinte minden szőlőtermelő országban termesztik. A nemesítő száz éve hunyt el, sírját több civil szervezet is megkoszorúzta. A város Csabagyöngye-ültetvényt létesít.

Ny. L.

Lesz még szőlő...
Elkészült a telepítési terve a 2,5 hektáros megyeszékhelyi Csabagyöngye-ültetvénynek. Békéscsaba városának vezetése döntött úgy, ilyen szőlőtőkékkel telepíti be a Kenderföldek és a Csaba-tó között található területet. Hanó Miklós, a város alpolgármestere elmondta, a talajvizsgálatok lezajlottak, ezek alapján alkalmas erre a célra a terület. Jelenleg a szaporítóanyag beszerzését intézik, a mórahalmi hegyközséggel és a Kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutatóintézettel együttműködve.

A talaj-előkészítés elkezdődött, a város önkormányzata minderre (szántás, gyomirtás, talajerő-visszapótlás) határozatában az idei évre maximum félmillió forintot különített el.

— A szőlőt elsősorban étkezési célra használták, a bortermelés másodlagos volt — hangsúlyozta Hanó Miklós.

Az élvonalba tartozik
A Csabagyöngye a világ szőlőnemesítésének élvonalába tartozik, a világ egyik legkorábban érő szőlője. Stark Adolf halálát követően ültetvényét megsemmisítették, ma már csak kisebb, szétaprózott területeken található meg a fajta. Az önkormányzat kezdeményezését az indokolta, hogy a Csabagyöngye a város ugyanolyan nevezetessége, mint a világhíres kolbász.

Hanó Miklós elmondta, a telepítést 2011-ben hajtják végre. Ezekkel a munkálatokkal a legégetőbb tennivalót, a fajta megőrzését lehet biztosítani. A második ütemben pályázati forrásból az ingatlanon épületeket, esetlegesen Stark Adolf-emlékházat — ahol a szőlőnemesítő hagyatéka is helyet kapna —, egyéb turisztikai infrastruktúrát építenek ki.

A Csabagyöngye szőlőfajtán kívül — a szakma szabályai szerint — más fajtákat is telepítenek, a jobb borminőség elérése érdekében. A szőlőből pálinkát is készítenek, a technológiát is bemutatják majd a területen. Mindez a turizmust is szolgálja, Békéscsaba olyan értékét karolják fel, melyet a korábbi időszakban nem kezeltek a súlyának megfelelően.

A kertészkedés tudomány
Stark Adolf síremléke Békéscsabán, a Berényi úti temetőben található, itt koszorúzott több megyeszékhelyi civil és egyházi szervezet — a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület, az evangélikus egyházközség, a Lencsési Közösségi Ház Kertbarát Köre, a Stark Adolf Kertbarát Kör — e hét szerdáján, a szőlőnemesítő halálának 100. évfordulójának előestéjén.

A Stark Adolf Kertbarát Kör idén ünnepli megalakulásának 50. évfordulóját. Zelenyánszki András, a civil szervezet krónikása lapunknak elmondta, 1960-ban alakultak, Boross László vezetésével. Az akkori politikai és gazdasági rendszer olyan volt, hogy a polgárok a jobb megélhetőségük érdekében rászorultak a kiskertek termelvényeire.

— Abban az időben egyre több embernek lett hobbikertje, portája, ahol kertészkedést folytatott — magyarázta Zelenyánszki András. — A kertészkedés azonban tudomány, és az nem mindenkinek a sajátja. Ezért merült fel az a gondolat az érintettek körében, hogy sajátítsák el a kertészet tudományát. Ennek egyik módja az állandó, folyamatos tanulás egy egyesületen belül. Boross László, aki akkor megyei főkertészként dolgozott, felkarolta az ügyet, és vállalta a kör vezetését.

A szőlő terem, de a bort készíteni kell
Az elméleti és a gyakorlati foglalkozásokon a szőlőművelés volt a fő szempont. A tagok itt sajátították el, hogyan kell telepíteni a szőlőt, hogyan kell helyesen metszeni. Továbbá megtanulták, hogyan lehet felismerni a szőlő betegségeit, és miként kell védekezni ellenük.

— A szőlő terem, de a bort készíteni kell. A kertbarát kör tagjai itt sajátították el a minőségi borkészítés tudományát — ecsetelte a krónikás. — A kertbarát kör 1965-ben rendezte meg először a városi bor-, pálinka-, és szárazkolbászversenyt. A rendezvény olyan sikeres lett, hogy ettől kezdve minden évben megismételték, sőt, a megye területére is kiterjesztették. Számos oklevél és aranyérem tanúsítja, hogy a kör tagjai elsajátították a szőlőtermesztés tudományát és a minőségi borkészítést.

A kertbarát kör tagjai munkájuk során sosem feledkeznek meg a névadójukról. Azonkívül, hogy ébren tartják az emlékét, rendszeresen gondozzák a sírját. Évenként a sírra elviszik az emlékezés virágait, gondozzák a Stark-emlékmű mellett lévő Csabagyöngye-szőlőtőkéket.

Stark Adolf, a különc
A korabeli írások alapján Stark Adolf különleges életvitelű csodabogár volt. Hét szőlőfajta nemesítése fűződik a nevéhez, ez ebben a körben elhanyagolható teljesítmény. Mathiász János több száz fajtát állított elő. De hol vannak ma ezek a fajták? Sajnos, a történelem süllyesztőjében, mert eljárt felettük az idő. Stark Adolf a Csabagyöngyével 115 év után is a világ élvonalában van, mert azóta sem született ennél korábbi, finom, muskotályos zamatú szőlőfajta. Így a világ szőlőnemesítői a Csabagyöngyét használják génforrásként a mai napig.

A Csabagyöngye a bronnerstraube és az ottonel muskotály szőlők keresztezéséből származik. Korán érik, gyakran már július közepétől-végétől fogyasztható és erjeszthető. Fürtjeinek nagysága és termőképessége közepes, de sok másodtermést nevel. Bogyói közép nagyok, gömbölyűek, vékony héjúak, enyhén muskotályos zamatúak. Gyors szüretelést igényel, mert a madarak és a darazsak hamar megdézsmálják. Esős időben rothadásra hajlamos.

A bártfai Stark Adolf a céhrendszer nemes hagyományait követve, annak egyik utolsó lovagjaként került Csabára, a szlovákok fellegvárába. A szőlőkultúrát itt szívta magába, és csodálatos gyorsasággal beilleszkedett a faluközösségbe. Családot, szőlőültetvényt alapított, a szakmai közéletből kivette oroszlánrészét. „Akárki is volt ő, de fény, de hő volt” — illenek rá a költő szavai.

Halála után meg nem érdemelt sors várt rá. A Horthy-rendszerben a városfejlesztés áldozatává vált híres fajtagyűjteménye, senkinek sem jutott eszébe átmenteni ezt a nagyszerű génbanki értéket. Áruszőlő-ültetvényét kivágták, az ifjúsági ház építésekor könyvtára, írásos dokumentumai tűz martalékává lettek.

A világ egyik legismertebb hibrid szőlőfajtájának hasonnevei: Perla Czabanska, Perla di Csaba, Perle di Csaba, Perle von Csaba, Zsemcsug Szaba, Vengerskii muskatnii rannüj, Pearl of Csaba.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!