Vegyszer híján génmódosított magokat vethetnek

A génmódosításról már hosszú évek óta élénk vita folyik, miközben a módszer az amerikai kontinensen, illetve Ázsia egyes részein már igen elterjedtté vált. Az új eljárás lényege, hogy bonyolult géntechnológiai eljárások útján, elméletileg sokkal ellenállóbb és nagyobb terméshozamú fajtákat állítanak elő. Az egyik felhasználási mód szerint a génmódosított (gm) növény saját méreganyagot termel a kártevő rovarok ellen, így nem igényel annyi permetezést, és sokkal gazdaságosabb a termesztése. A szakértők szerint egyelőre erősen kétséges, hogy a gyakran mindenféle vizsgálatok nélkül bevezetett gm-növények milyen hatással vannak az emberek egészségére. S bár Magyarországon sokan kézzel-lábbal tiltakoznak a módszer ellen, a szükség törvényt bonthat.

Főhet is a termelők feje, hiszen az Unió több növényvédő szert is kivont a forgalomból, ami hosszabb távon a génmódosított vetőmagvak malmára hajthatja a vizet.

A paprikatermesztők többek között a kaliforniai virágtripsz ellen eddig használatos szert sajnálják, ami hatásos volt a kártékony rovarral szemben. A nagybánhegyesi ifjabb Csizmadia Ernő is háborog a változtatás miatt.

— Egy jól bevált szer helyettesítőjét kell megtalálnunk. Most kísérletezünk, a virágtripsz ellen engedélyezett növényvédő szerek közül melyik lesz ugyanolyan hatásfokú, mint amilyen a régi volt. Ez a kísérletezés jelentős pluszkiadással jár. A növényvédő szerek drágák. Úgy tapasztaljuk, hogy a biológiai védekezés felé „terelnék” a termelőket.
Dr. Gólya Gellért országos növényvédelmi főfelügyelő megérti a gazdálkodók gondjait.

— Magyarország sem támogatta, hogy az uniós tagországok mezőgazdasági miniszterei döntést hozzanak a növényvédő szerek forgalomba hozatalával kapcsolatos európai uniós rendeletről. A növényvédő szerek árai között nagy a különbség. A jövőben még inkább figyelmet kell fordítani arra, hogy rendelkezésre álljanak a megfelelő védekezési eszközök. Ha a rendeletet most elfogadták volna, akkor a repce és a napraforgó esetében a rovarölő szerek 98 százalékát kivonnák a forgalomból — hangsúlyozta a szakember.

Dr. Gólya Gellért a biológiai védekezéssel kapcsolatban elmondta, Magyarország a kilencvenes évek eleje óta szorgalmazza, hogy a lehető legkisebb vegyszerterhelés érje a növényi kultúrát. Később felvetésünkre megerősítette, ha a termelők rendelkezésére nem áll megfelelő növényvédő szer, növekedhet a genetikailag módosított vetőmagvak iránti igény.

Egyre többen csatlakoznak a génmentes övezethez

A közelmúltban a helyi kisgazdakör, biokultúra-egyesület és kertbarátkör kezdeményezésére a békési képviselő-testület is úgy döntött, hogy a város csatlakozik a Pannon génmódosítás-mentes övezethez. Izsó Gábor polgármester elmondta, hogy a hatáskörébe tartozó eszközökkel az önkormányzat segít majd a genetikailag módosított növények terjedésének megállításában. A „gm-mentes régióhoz” hazánkban eddig 74 település, valamint a nyugat-dunántúli és a dél-dunántúli régió csatlakozott. Maga a kezdeményezés egyfajta elvi állásfoglalás és ösztönzés a törvényhozók felé.