Kevés a viharsarki mérnök, de még kevesebb a munka

Az utóbbi évtizedekben bebizonyosodott: egy ország, egy megye versenyképességét az ipar határozza meg. Ahhoz viszont, hogy jól működő gazdaságról beszélhessünk, pénzre, beruházásokra és jó szakemberekre lenne szükség. Az első kettőben Békés megye igencsak szegényes, azok a szakemberek pedig, akik itt dolgoznak, nem tervezhetnek hosszú távon.

Bár az egész országban hiány van mérnökökből, Békésben versenyezni kell a munkáért. Dr. Cserei Pál, a  Békés Megyei Mérnöki Kamara elnöke szerint olyan kevés a beruházás, hogy örülnek, ha találnak maguknak állást. Sokan a nálunk ütemesebben fejlődő Romániában — Temesvár, Nagyvárad, Arad körzetében — dolgoznak. A kamara segít a határon túl is munkát vállaló tagjaiknak, nemrég több konferenciát szerveztek a tudnivalókról a temesvári kollégáikkal.

Dr. Cserei Pál szerint azt sem szabad elfelejteni, hogy az állásbörzéken a tehetséges fiatalok nagy részét elcsábítják a jobban fizető dunántúli munkahelyekre, vagy éppen külföldre. A Dunántúlon ugyanis egy kezdő mérnök bruttó 200 ezer forintot keres, míg a keleti végeken több év gyakorlat kell ilyen bérhez. Nyugat-Európában pedig a hazaihoz képest ötszörösek-hétszeresek a fizetések.

A börzéken válogathatnak a fiatalok: az egyik budapesti találkozón az álláskeresők 15 százaléka szeretett volna elhelyezkedni mérnökként, miközben a munkahelyek 31 százaléka kifejezetten nekik kínált lehetőséget. Azokat, akik nem maradnának Magyarországon, tárt karokkal várják Nyugat-Európában. Hollandiában harmincezer gépészmérnök, Németországban nyolcvanezer gépész- és villamosmérnök hiányzik a piacról.

A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Békés megyei ügyvezető igazgatója szerint egész Európában kevés mérnököt képeznek, ellentétben a Távol-Kelettel. Gólya Pál úgy véli, így hamarosan Európa és Amerika is gyarmattá válik, hiszen az ázsiai országok nemcsak a termelést, hanem a fejlesztést is magukhoz vonják. Az ügyvezető igazgató úgy látja, már az általános iskolákban nem tulajdonítanak elég nagy jelentősséget a reál tárgyaknak. A matematika, kémia, fizika óraszáma évről évre csökken, a pesszimisták szerint az is elképzelhető, hogy idővel az általános iskolákból „kikopnak” ezek a tantárgyak.

Az, hogy Békés megyében jóval kevesebb a beruházás, mint kellene, alátámasztják a  Központi Statisztikai Hivatal adatai is. Ebből kiderül, idén az első negyedévben a megye népességére vetített beruházások értéke a régió megyéi közül a legalacsonyabb, az országosnak csak a 45 százaléka. A tavaly ilyenkori adatokhoz képest összesen 18,4 százalékkal több pénzt fektettek be a megyei székhelyű szervezetek, 9,6 milliárd forintot. Főleg a mezőgazdaságban, a szállításban, raktározásban, egészségügyben és szociális ellátásban fejlesztettek.