Jövőre 4,7 százalékos deficit Draskovics szerint

Draskovics Tibor ezt a 2005. évi büdzséhez beadott javaslatokról szóló zárószavazást megelőzően mondta újságíróknak a  parlamentben.
Várfalvi István helyettes államtitkár elmondta: az idén  novemberi államháztartási hiány várhatóan 104 milliárd forint lesz.

A pénzügyminiszter közölte, hogy a nyugdíjreform hatását is  figyelembe véve a 2005. évi deficit korrigált száma uniós normák  szerint 3,8 százalék, az elsődleges egyenleg pedig lényegében  egyensúlyban lesz.
Úgy vélte, a gazdasági növekedés kiegyensúlyozott lesz, és  2005-ben 4 százalék körüli szintet ér el.

A pénzügyminiszter szerint a jövő évi büdzsé abba az irányba  mutat, hogy 2008-ra megteremthetőek lesznek az euró bevezetésének  feltételei.
Kérdésre válaszolva elmondta: összesen mintegy 1.700 indítvány  érkezett a költségvetéshez, ebből a kormány hozzávetőleg 130-at  tartott támogathatónak, ezek együttesen 70 milliárd forintot  csoportosítanak át a büdzsében.

A pénzügyminiszter tájékoztatása szerint az elmúlt hetekben  folyt vita nyomán sok minden változott a költségvetésben, az  alapvető célok azonban nem. Változatlanul az elsődleges prioritások  között szerepel a munkahelyteremtés, a beruházásösztönzés, az  adócsökkentés, az infrastruktúra fejlesztése. 

Közölte: 2005-ben a gazdaság egészségesen fejlődik majd,  miközben csökken az infláció, és nőnek a reálkeresetek, valamint  a  nyugdíjak vásárlóértéke is. Hozzátette, hogy 2002 elejéhez képest  2005-ben 30 százalékkal magasabbak lesznek a reálkeresetek.

A miniszter hangsúlyozta, hogy az adócsökkentés érezhető lesz,  az ország 3 millió keresője éves szinten mintegy 50 ezer forinttal  jár jobban a személyi jövedelemadó változások révén.

"A kormány is támogatott bizonyos módosításokat, köztük az  önkormányzati körbe eső változtatásokat, amelyek révén bizonyos  normatívák nőnek és a közoktatás helyzetét javítják" - közölte,  hozzátéve: változatlan az a kormányzati szándék, amely a  kistérségek, kistelepülések együttműködésének előmozdítását kívánja  elérni. Mint mondta, a kormány által is támogathatónak ítélt  változtatások révén némileg nőnek a szociális ellátásokra, a  sportra, az útfejlesztésre fordított összegek.

Kiemelte: a 2005-ös lesz az első olyan költségvetés, amelyet az  uniós támogatásokkal együtt kell nézni.
Kérdésekre válaszolva elmondta: az ellenzéki javaslatok mintegy  800 milliárd forintos költségvetési kihatással jártak volna. 

Jelezte: megérti, hogy az ellenzék is szeretne bizonyos területekre  több pénzt fordítani, azt azonban felelőtlen magatartásnak vélte,  hogy egy-egy javaslat esetén kétszer-háromszor vagy többször is  ugyanazt a fedezetet tartották alkalmasnak a többletforrás alapjául. 

Ezzel együtt a kormány által is támogatott önkormányzati csomagban  szerepelnek olyan javaslatok, amelyek eredetileg ellenzéki  felvetések voltak. Kérdésekre válaszolva elmondta: a jegybanktörvény kapcsán az  államfő nagyon komoly, megfontolásra érdemes szempontokat említett.  A kormánnyal együtt a parlamenti többség is úgy látja, hogy ezeket  figyelembe kell venni, azonban úgy ítélik meg: a jogszabály  tervezett változtatása nem vet fel alkotmányos aggodalmakat, mert  akkor vélhetően az Alkotmánybírósághoz küldte volna át az államfő a  javaslatot.

Draskovics Tibor szerint az államfő döntésével az ellenzék is  lehetőséget kapott arra, hogy tanulmányozza az Európai Központi Bank  felvetéseit. Az EKB szerint ellentétesek a jegybanki függetlenség  alapelvével azok a pontok, amelyek szerint a jegybanki rendeletek  életbelépése előtt az igazságügyi miniszter véleményét ki kell  kérni. A kormány szerette volna az EKB szempontjai szerint  módosítani a törvényt, ám az ellenzék nem szavazta meg a kétharmados  támogatáshoz kötött pontokat - emlékeztetett a pénzügyminiszter.

Az autópálya-építésről a miniszter elmondta: a sztrádák az  eredeti tervek szerint 2006-ban el fognak érni Debrecenig, Szegedig,  Nyíregyházáig, Dunaújvárosig és folytatódik az M6-os további építése  is.

A kettős állampolgárság költségvetési hatásait feszegető  kérdésre közölte: ha a népszavazás eredménye révén olyan döntés  születne, amely megnyitja a lehetőséget, hogy Magyarországon  telepedjenek le a határon túl élő magyarok, akkor az vélhetően  összességében rontja a járulék- és adófizetők helyzetét. 

"Természetesen lesznek pluszok és mínuszok, nekem azonban az a  véleményem, hogy a mínuszok lesznek többségben" - mondta, hozzátéve:  ha tömeges betelepedés lesz a következő években az országba, akkor  már más lesz a magyar gazdaság helyzete.

-->