Ezotéria

2009.09.18. 12:00

Út a harmonikus párkapcsolathoz

Ezt az egyetemes metafizikai törvényt nem szabad összetéveszteni a polaritás törvényével. Az utóbbi a világ kettős, duális természetét írja le, és bár a férfi-nő kettősségnek van ilyen duális-poláris jellege is, itt nem erről, hanem a nemek egységéről van szó.

L.Zs.

A nemek törvénye egy olyan egységállapotot fejez ki, amely mindennek az alapja. Azt a tudást rejti, hogy a két nem hogyan léphet egységbe egymással.

A metafizikai tudás szerint az ember eredetileg olyan lény, akiben a két nem egységesen van jelen – ezt az egységállapotot nevezik androgün állapotnak. Később az ember kizuhant ebből az egységes, androgün állapotból, és lényét a különvált nemek világában éli meg, ahol állandóan szembekerül a nemek problematikájával. Ez pedig azonos az egység problémájával, vagyis azzal, hogy miként tudjuk ismét megvalósítani az eredeti egységállapotot, amelyben a két nem kettősége harmonikus egységben oldódik fel. Innen ered minden tudatos és tudattalan törekvésünk, ami a nemiséggel kapcsolatos, hiszen feladatunkká vált, hogy az egységet helyreállítsuk.
Az egységállapotból való kiszakadásunk következménye, hogy alig akad egy-egy rövid időszakunk, amikor úgy érezzük, hogy önmagunkban teljesek, egészek, egységesek vagyunk. Tudattalanunk mélyén él az eredeti egységes létállapot emléke, a földi valóságban azonban vagy férfinak születünk, vagy nőnek. A másik nem a szellemi-lelki finomság szintjén, szubtilisen marad a személyünkben. A problémát az jelenti, hogy hiába van jelen bennünk mind a két nem – az egyik a konkrét testi valóságban, a másik szubtilisen - mert nem egységesen vannak jelen. A kérdés az, hogy miként lehet az egységet létrehozni.

A nemek újraegyesítésének legfontosabb feltétele a helyes megkülönböztetés. Ahhoz, hogy egységbe tudjuk őket hozni, előbb pontosan tudni kell, hogy melyik az egyik, és melyik a másik. Minden emberben megvan mindkét nem, még akkor is, ha felbomlott egyensúlyban. A cél az, hogy az ember helyesen meg tudja különböztetni önmagában a nemeket az újraegyesítés érdekében. Természetesen ezt egyedül nem tudja megtenni, ezért van szükség párkapcsolatra, szexuális életre. Ez a házasság, párkapcsolat, szexualitás elsődleges értelme, minden egyéb magyarázat csak másodlagos. Spirituális szempontból fontos arra is figyelni, hogy párkapcsolataink harmóniája legyen az elsődleges a többi (rokoni, baráti, ismerősi, üzleti) kapcsolattal szemben, mert ha párkapcsolatunk nem harmonikus vagy hiányzik, a többi kapcsolatunk sem lehet kiegyensúlyozott.

Hamvas Béla az Androgünosz című művében azt írja a szexualitásról, hogy ennek egyetlen szerepe, célja, értelme abban áll, hogy a két nemet újraegyesítse. Arról mindenki tud, hogy a szexualitásnak milyen óriási hatalma van az ember fölött, ám azt kevesebben tudják, hogy miért. Amint arról már szó volt, eredeti létezésében az ember androgün lény, amelyben a nemek egységes állapotban vannak jelen. A létezésben bekövetkezett szakadás miatt a két nem egysége felbomlott, ám az androgünoszi eredetre való emlékezet mindenkiben él. Innen jön az erős vágy, hogy ezt az egységállapotot ismét megvalósítsa, helyreállítsa. Ez a szexualitás alapvető értelme, célja. A szakadás, az egységbomlás az emberi létezés legmélyebb sebe. Ezért olyan mély erő a szexualitás, ezért van olyan nagy hatalma, és ezért tud sötét erőket idézni, ha valaki félreérti. Márpedig a szexualitást ösztönnek, merő élvezeti forrásnak értelmezni félreértést jelent.

Az embernek tehát elsősorban önmagában kell a két nemet ismét egységbe hoznia. Ezt egyedül nem tudja megvalósítani, ezért van szüksége a másik nemű párra. A harmonikus párkapcsolatban a két ember egyre többet megért és integrál mindkét nemből, egyre teljesebbek, egységesebbek lesznek. Ha azonban félreértelmezzük a párkapcsolat lényegét, jön az, hogy a férfinak ez a szerepe, a nőnek meg amaz, egymás fejéhez vagdossuk a feladatokat, civakodunk és marakodunk, követelőzünk, felelősségre vonunk, bűntudatot keltünk. A szereposztások mindig korszak-függőek, ám az egyetemes  törvények bármely korban ugyanúgy érvényesek. Tehát soha sem pszichológiai, szociológiai, vallásos szereposztásokon múlik a nemek újraegyesítése, hanem azon, hogy az egyes ember megérti-e a benne lévő nemeket, és azokat egységbe tudja-e hozni élete, párkapcsolata, szexualitása segítségével.

Az, hogy az asszonynak az a szerepe, hogy főzzön, mosson, takarítson, éppolyan buta szereposztás, mint az, hogy az emancipált nő hatalmas karriert épít. Keresheti a pénzt a férfi, keresheti a nő, kereshetik mind a ketten, a nemek egy emberben való egyesítése nem ezen múlik. Ha ezt mindketten tudják, és ennek megfelelően állnak a párkapcsolathoz, csakis akkor tudnak együttműködve és egymást áthatva fejlődni.
Nem arról van szó tehát, hogy ki uralkodik a házban. Mindenki tanuljon meg először saját magán uralkodni. Ha ez sikerül, akkor már nem is fogja értelmét látni, hogy a másikon uralkodjon. Mindenki csak addig és olyan mértékben akar a másikon uralkodni, amíg és amennyire saját magán nem képes. Ugyanakkor, amíg az egyik hatalmaskodik a másik fölött, addig a másik nem nyílik meg igazán a számára. Az egyesülés csak a szabadság légkörében lehetséges. Amíg a párkapcsolatban elnyomás van, az elnyomott ember, legyen az akár a férfi, akár a nő, az elnyomottsága által keltett gyűlöletet táplálja magában. A kapcsolat így nem az egység és nem a szeretet felé halad, hanem a felbomlás felé, akárcsak a benne részvevők élete és személyisége.

Ha a párkapcsolatban résztvevő két ember nincs tisztában a párkapcsolat lényegével, akkor a kapcsolat csak arra jó, hogy mindkét ember szétesettebbé váljon. Ha tisztában vannak azzal, hogy miért is vannak együtt, akkor lehetőség nyílik arra, hogy együtt fejlődésnek induljanak, vagyis minél közelebb kerüljenek a nemek egységállapotához, az androgünoszi állapothoz.
A nemek törvényének ismerete feltételezi az élettársunk megbecsülését, egyéni szabadságának, individuális jellegének, spirituális programja különbözőségének a tiszteletben tartását.

Minden emberben van férfi és nő, van jang és jin, van cselekvő és szemlélő. Ha azt mondom, hogy nő lévén én képviselem a szemlélőt, a nemcselekvőt, rossz kapcsolatra számíthatok, mert arra alapozok, hogy nekem nem kell tennem semmit a kapcsolatban, mindent a párom, a férfi kell, hogy megtegyen. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a férfiban is van cselekvő is, szemlélő is, akárcsak bennem. Nagyon fontos a tudatosítás, ami azt jelenti, hogy felismerjük életünk, lényünk legalapvetőbb valóságait, és ennek megfelelően kezdünk gondolkozni, beszélni és megnyilvánulni. A tudatosítás a legfontosabb feltétele annak, hogy hozzákezdjünk az egység megvalósításának.

Az egységélmény párkapcsolaton belül történő megvalósítása érdekében szükséges a szeretet, a hit, a közvetlenség, a meghittség, a gyengédség és a bizalom nyugalmat és biztonságérzetet adó gyakorlása, a másikkal szembeni bizalmas és őszinte megnyílás, amihez egy szintén őszintén kitárulkozni képes partnerre van szükség. Csak így érhetjük el azt a kiegyenlített spirituális állapotot, amit Jézus így jellemzett: "Amikor a kettőt eggyé teszitek, és a bensőt olyanná mint a külsőt, a külsőt, mint a bensőt, a fentit mint a lentit, s így a férfit, mint a nőt, egyetlen egységgé, hogy a férfi ne csak férfi és a nő ne csak nő legyen, (…) akkor mentek majd be a királyságba." (Apokrifek: Tamás Evangéliuma, 22.)

Felhasznált forrásmunkák: Dénes Albert, Kozma Szilárd, Hamvas Béla írásai

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!