Új technológia

2019.11.27. 14:14

Tényleg a jövő üzemanyaga lehet a víz

A kutatók már évtizedek óta keresik a belső égésű motorok helyett az alternatív üzemanyagokat. Most két olyan új eljárással is kísérleteznek, amelyekből tíz év alatt valóság lehet.

Fábos Erika

Forrás: Shutterstock

A működő alternatívüzemanyag-gyárat a Karlsruhei Technológiai Intézetben (KIT) állították össze. Igaz, még csak naponta alig néhány liter üzemanyag előállítására alkalmas, beindítását mégis áttörésnek tartják az e-üzemanyag néven, illetve a szén-dioxid-semleges és szintetikus üzemanyag néven is ismert technológia történetében – írja legutóbbi számában a Vasárnap Reggel.

Ez a „kisüzem” az úgynevezett power-to-liquid eljárást alkalmazza, alapanyagként az állomás körüli levegőből kivont szén-dioxidot használja és gőz halmazállapotú vizet. A két anyagból úgynevezett szimultán elektrolízissel hidrogént és szén-monoxidot állítanak elő, majd egy újabb lépésben úgynevezett hosszú láncú szénhidrogéneket, amelyeket a folyamat befejező lépésében úgy darabolnak fel, hogy benzinnek, dízelnek vagy kerozinnak megfelelő üzemanyagot lehet gyártani belőlük. Mivel a szükséges áramot megújuló forrásokból nyerik, a technológia abszolút környezetbarát, és mivel

a légkörből vonja ki a szükséges szén-dioxidot, nagyban hozzájárulhat az éghajlatváltozás megfékezéséért folytatott küzdelem sikeréhez.

Az eljárás még kezdetleges, a KIT szakemberei a következő fejlesztési szakaszra is még csak a napi 100-200 literes mennyiséget terveznek. De számításaik szerint

a technológia nagyjából tíz év múlva már érett lesz az ipari méretű üzemanyaggyártásra is.

A legújabb hír, hogy eközben a Cambdrige-i Egyetem kutatói is létrehozták a „mesterséges levelet”, amely napfény, szénioxid és víz felhasználásával képes előállítani egy széles körben alkalmazott gázt – szintézisgáz -, amelyet jelenleg fosszilis anyagokból nyernek. A technológia felhasználható lesz fenntartható folyékony üzemanyag előállítására, amely szintén a benzin alternatívája lehet.

A mesterséges levélnek ugyan a napfény a táplálója, de hatékonyan működik felhős, borús napokon is. Jelenleg a szintézisgázt hidrogén és szén-monoxid elegyéből nyerik, ehhez a barnaszén, a kőszén, a földgáz az alapanyag. A mesterséges levél viszont nem bocsát ki semmilyen többlet szén-dioxidot a légkörbe.

A szintézisgázt régóta használja az ipar – többek között gyógyszer, műanyagtermékek, növényvédők előállításához –, így ennek fenntartható módon történő előállítása kritikus lépés a globális szénkörforgás lezárásában és a fenntartható vegy- és üzemanyagipar létrehozásában – írta ezzel kapcsolatban az egyetem honlapján megjelent közleményében Erwin Reisner professzor, aki hét éven át dolgozott a projekten. A kutatást az osztrák kormány és az ÖMV osztrák kőolajtársaság is támogatta. A kutatócsoport most tanulmányozza azokat a módokat, hogy a technológia felhasználásával fenntartható folyékony üzemanyagot állítsanak elő a benzin alternatívájaként.

Kávézacc az autóba? Ezek is alternatívák

Amíg a benzinkúton egyszerűen tankolhatunk, nemigen gondolunk bele, de a belsőégésű motorok már régóta sok mindennel működnek a benzin és a gázolaj mellett.

  • Fagáz. Ilyen autók az 1930-as években hazánkban is futottak. A fagáz magas hőmérséklet mellett lezajló tökéletlen égés következtében jön létre. Az égés alapanyagául szolgáló fából vagy egyéb biomasszából különféle gázok szabadulnak fel, melyek közül számos éghető, így a keletkezett magas hőmérsékletű keverék a lehűtést és szűrést követően felhasználható a benzinüzemű motorokban. Hátránya, hogy nehezen éri el az üzemi hőmérsékletet és az előállítás is körülményes.
  • Kávézacc. A kávéőrleményben található olaj tulajdonságait tekintve megegyezik a jelenleg bioüzemanyag céljára termesztett növényekével, ráadásul a kávé esetében hulladékot dolgozunk fel ahelyett, hogy külön termesztenénk azt, így még jobb az energiaegyensúlya. Viszont bármennyire is sok kávét iszik az emberiség, ehhez nem eleget...
  • Sűrített levegő. Az ötlet szinte egykorú az autózással, egy időben a párizsi villamost is levegő hajtotta. Tíz éve az indiai Tata felkarolta a volt Forma-1-es mérnök, Guy Négre cégét, amely egy levegővel működő motort fejleszt. Terveik között 110 km/órás végsebességre képes, 200 kilométer hatótávú járművek szerepeltek, de valódi áttörést nem tudtak elérni. Pedig az elgondolás jó, sűrített levegőt elő lehet állítani akár teljesen tiszta energiából is. A kocsi tankolhat direktben is, de egy beépített kompresszorral sűríthetne is magának hajtóanyagot. Mindezek ellenére sem jutott túl az ötlet a játékautók hajtásán.
  • Étolaj. Bő tíz évvel ezelőtt igazi slágertéma volt az étolaj, de akár a használt sütőolaj üzemanyagként történő felhasználása is. Sok dízeles ezt meg is tette, persze titokban, mert illegális volt – és ma is az –, a kocsikat pedig elárulta a kipufogóból áradó rántotthúsillat. Tény azonban, hogy a repcéből és napraforgóból nyert olajat akár közvetlenül is a tankba lehet önteni. Egy modern dízelbe mondjuk semmiképp sem javallott belecsurgatni. A biodízel létező alternatíva, viszont a környezeti hatásai ennek sem pozitívak, és amiből élelmiszert is elő lehet állítani, azt nem érdemes másként hasznosítani.
  • Borítóképünk illusztráció

    Ezek is érdekelhetik

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!