Járvány

2020.06.15. 06:37

Egészségesebb életmódra váltottak honfitársaink a vírusjárvány alatt

Sokkal kevesebbet mozogtak a magyarok a karantén idején, mint előtte, de volt idejük sütni-főzni, és egészségtudatosabban kezdtek el táplálkozni – derült ki a háromezer fő bevonásával végzett karanténkutatásból. Míg alkoholból, nassolnivalókból jóval kevesebbet vásároltak, addig zöldségből, gyümölcsből, tejtermékből többet. A felmérés rámutatott arra is, több magyar élelmiszer került a kosarakba, hiszen a minél rövidebb utat megtett termékeket keresték a vásárlók.

Forrás: Shutterstock

A legfrissebb felmérés alapján a koronavírus-járvány idején a magyarok egészségesebben táplálkoztak, ugyanakkor drasztikusan csökkent a fizikai aktivitás is – mondta el a Magyar Nemzetnek Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform Egyesület szakmai vezetője. A reprezentatív karanténkutatást a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a TÉT Platform és a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara közösen végezte mintegy háromezer fő bevonásával. A kutatás célja az volt, hogy megvizsgálják, egy rendkívüli helyzet mennyiben képes alakítani a fogyasztók magatartásán, és hajlandók-e változtatni az életmódjukon.

Kifogásmenedzsment

Antal Emese elmondta, a felmérésből kiderül, hogy a járvány idején több időt tudtunk a táplálkozásra fordítani, főzni, ezért változatosabban állítottuk össze az étrendünket, ami pozitívum. „Az elfogyasztott adagok nagyságát nem csökkentettük, miközben a megkérdezettek 14 százaléka gyakrabban étkezett ebben az időszakban” – ismertette. A válaszadók közel fele (48 százalék) vallotta azt, hogy csökkent a fizikai aktivitása, így nem meglepő az az eredmény sem, hogy 24 százalék – minden negyedik ember – hízott, átlagosan három kilogrammot, kilenc százalék pedig négy kilogrammnál is többet. Csak minden tizedik ember fogyott – tette hozzá a szakember. A fogyások-hízások eredményeit összesítve átlagosan egy kilogrammot hízott a magyar felnőtt lakosság, ami soknak számít, tekintve, hogy 60-65 százalékuk így is túlsúlyos vagy elhízott.

„A felmérés egyébként online zajlott, ami valósághűbb eredményekre mutathat a testsúlyváltozás tekintetében, mintha személyesen kérdezik meg az embereket ezekről az adatokról. Így is torzíthatnak azonban a számok, mert még ennél is többet hízhatott a lakosság, hiszen önbevallás alapján születtek az eredmények, nem mérés útján” – hívta fel a figyelmet Antal Emese.

A mozgás jelentős csökkenése azt mutatja, hogy nem találták fel magukat az emberek, holott számos edzésvideót tettek közzé online, teljesen ingyen. „Egy korábbi felmérésünkben vizsgáltuk, hogy mit tartanak fő korlátoknak az egészséges életmódhoz az emberek, és a felnőttek első helyen a pénzt jelölték meg, második helyen az akaraterőt, és csak ötödik helyen azt, hogy több mozgás kellene: ez jól mutatja azt a jelenséget, amelyet kifogásmenedzsmentnek hívunk” – mondta a szakember.

A szülő a minta

„Táplálkozástudományi szempontból pozitív eredmény – folytatta –, hogy a zöldségek, gyümölcsök, száraz hüvelyesek, tejtermékek iránti kereslet megnőtt a járvány idején, míg kevesebbet vásároltunk alkoholból, sós ropogtatnivalóból, édességekből, cukorból és energiaitalokból. A nassolnivalókból azért fogyhatott kevesebb, mert többet főztek-sütöttek az emberek” – tette hozzá. Emellett a válaszadók majdnem harmada több étrend-kiegészítőt szedett, mint előtte, ennek oka lehet az is, hogy a járvány idején így is igyekeztek támogatni az immunrendszerüket a magyarok.

„A járvány alatti gyakoribb otthoni főzés azért is fontos eredmény, mert a szülői magatartás így mintaként szolgálhat a gyerekek előtt, és erősödhetett az egészséges táplálkozás kultúrája”

– emelte ki Antal Emese.

Szakály Zoltán, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánhelyettese a Magyar Nemzet kérdésére elmondta, a karantén nem változtatta meg az alapvető vásárlói-fogyasztói szokásokat, azok tartósabbak, ugyanakkor a vásárlást befolyásoló tényezők preferencia-sorrendje módosult. A járvány kitörése előtt és a járvány időszakában is a két legfontosabb választási szempont a kiváló íz és az állandó minőség. Az élelmiszerek tartóssága és csomagolt jellege viszont lényegesen fontosabbá vált a karantén ideje alatt, ami természetesen kapcsolatba hozható a lakosság nagyobb tartalékolási igényével.

Irány az üzlet!

Ezzel párhuzamosan csökkent a kedvelt és megszokott márka fontossága, a fogyasztók válságos időszakban ezekről könnyebben lemondanak. „Pozitív tendenciának tekinthető, hogy a magyarországi előállítás szerepe felértékelődött, a magyar élelmiszer megítélése a felmérés szerint kifejezetten pozitívvá vált” – fogalmazott Szakály Zoltán. A Marketing és Kereskedelem Intézet vezetője elmondta azt is, a boltlátogatási gyakoriság jelentősen módosult a járvány kitörése után. Míg előtte a válaszadók mindössze 16,6 százaléka ment boltba egyszer egy héten, addig a járvány időszakában már 52 százalék. Többen vannak azok is, akik személyesen egyszer sem látogatták az üzleteket, arányuk a járvány előtti 0,9 százalékról 9,7 százalékra nőtt.

A professzor kitért arra is, hogy a járvány időszakában felértékelődtek a helyi élelmiszer-ellátási láncok és a rövidebb értékesítési utak, ami a magyar élelmiszerek iránti keresletnövekedésben is megnyilvánult. „A vásárlók a magyar élelmiszereket az egészséges és fenntartható választási lehetőséggel azonosítják” – fogalmazott, hozzátéve: ennek mentén erősödhet a magyar élelmiszerek iránti fogyasztói lojalitás, ami a hazai termékek nagyobb arányú bolti jelenlétét is maga után vonhatja.

Borítókép: illusztráció

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!