Mit kell tudni róla?

2018.04.21. 09:15

Demens a családban: sosincs lazítás

A demencia nem az öregedés természetes velejárója, hanem egy tünetegyüttes, amit sok, az agy működését megváltoztató betegség okozhat, leggyakrabban az Alzhei­mer-kór és különféle keringési zavarokon alapuló megbetegedések.

G. juhász Judit

Érinti az emlékezőképességet, a gondolkodást, az ítélőképességet, a viselkedést, egy idő után pedig a személyiség megváltozásával és az önállóság elvesztésével jár. Az idegsejtek pusztulását jelenleg nem tudják megállítani, de léteznek olyan gyógyszeres és komplex terápiák, amelyek segíthetnek tartósan megőrizni a beteg önellátási képességét.

Időben fel lehet rá készülni

A demencia már korai szakaszban kimutatható, és a szellemi hanyatlás lassítható. Bármilyen furcsának tűnik, de a korai diagnózis – az idejében megkezdett kezelés mellett – lehetőség arra is, hogy a beteg és a családja közösen felkészüljön a későbbi, súlyosabb helyzetre. Azt már természetesnek vesszük, hogy a gyógyíthatatlan beteg végiggondolja, mit kell még elrendeznie maga körül.

Demencia esetén időben beszélni kellene arról, hogy vajon mi tenné boldoggá a beteget, amikor rosszabb állapotba kerül.

Együtt kell végiggondolni, hogy a család képes lesz-e gondozni, és ha igen, akkor körülbelül meddig, vagy inkább az intézményi elhelyezés lenne a jobb. Fel kell készülni arra az időszakra is, amikor a beteg már nem képes egyedül dönteni, és meg kell védeni őt is és magunkat is. Hallani olyan esetekről, amikor csalók célzottan ilyen állapotban lévő emberekre vadásznak, és hatalmas költségeket varrnak a nyakukba, vagy éppen a lakásukat próbálják megszerezni. Magyarországon már létezik a támogatott döntéshozatal intézménye, amely bizonyos esetekben biztonságot nyújthat. És bizony az is megesik, hogy a hozzátartozó kénytelen a saját, döntésre már nem képes szülője ellen bírósági eljárást indítani, hogy gondnokság alá vegye és megvédje.

Fontos a megszokott környezet

Ahhoz, hogy az egyre nehezebb helyzeteket jól tudjuk kezelni, meg kell értenünk a betegség lefolyását. Tudnunk kell, hogy a demeciá­val élő beteg számára a legfontosabb a nyugalom és a megszokott környezet, mert ez nyújt neki biztonságot. A változások, a hangos zajok, a tömeg, az idegen helyek megijesztik. Betegsége mellett a viselkedését befolyásolhatja a fájdalom, a félreértelmezett jelek, a megromlott hallás, a beszűkült látás vagy a kiszáradás, mert elfelejt vizet inni. Megesik, hogy váratlanul önmagából kifordulva, artikulálatlan hangon kiabálni kezd, veszekszik és sehogy sem sikerül lecsillapítani. Ezt az állapotot valamilyen szervi elváltozás is okozhatja, és ilyenkor azonnali orvosi bea­vatkozásra lehet szükség.

A személyiség is megváltozik

A demencia több egyszerű feledékenységnél, hiszen a beteg személyisége is megváltozik. Indulatait nem tudja kezelni, korábbi tevékenységei már nem érdeklik, elrejthet holmikat, vagy azt gondolja, hogy mások elrejtették őket előle. Korábbról ismerős környezetében eltéved, nem talál haza, félreérti, amit lát vagy hall, és eluralkodhat rajta a szomorúság, a megsemmisítettség érzése.

Az idősödéssel gyakran együtt jár a szellemi hanyatlás is, de nehéz észrevenni, hogy mikor ér el kóros mértéket, honnan kezdődik a betegség.

Ha saját magunkon vagy hozzátartozónkon felismerni véljük a jeleket, érdemes a háziorvossal konzultálni, aki szükség esetén pszichiáterhez utalhatja az érintettet, léteznek ugyanis speciális tesztek a demencia szűrésére.

Titkok és tabuk

A demencia még mindig tabutémának számít, szakemberek szerint alapvető ismereteink hiányoznak erről a betegségről és a lelki működésekről. A család sem beszél arról, hogy baj van: így védekezik.

Egy-egy beteg hozzátartozó ápolásának feladata általában egy emberre zúdul, s ezt gyakran tovább nehe­zíti, hogy azt gondolják: a gyerekeket meg kell óvni az ilyen helyzetektől.

Holott a gyerekek a felnőtteknél sokkal természetesebben tudják elfogadni ezt az állapotot. Szavakon túli kommunikációban jobbak a gyerekek, ezért harmonikusabb kapcsolatban tudnak lenni a demens nagyszülővel.

Legnehezebb helyzetben a családtagok vannak, hiszen a demenciától szenvedő beteg már csak külsőleg hasonlít a régire. Sokkoló, ha mindig megfontolt apánk, jókedvű anyánk egyszer csak kiabálós lesz és gonoszságokat mond. Összevissza beszél, kitalál történeteket. Káromkodik és szid bennünket ahelyett, hogy biztatna, és semmibe veszi az erőfeszítéseinket.

Ezt a helyzetet a demens embernek is nehéz megélnie, legfőképp arra van szüksége, hogy érezze: nem kell teljesítenie, és szeretik.

Óriási hiba és semmire sem vezet, ha naponta szembesítik azzal, hogy elfelejtett valami fontosat, vagy a fejére olvassák, hogy butaságokat beszél.

Felesleges és káros vitázni vele. Elég meghallgatni, és hazudni sem feltétlenül kell.

A demencia előrehaladottabb időszakában mindig oda kell figyelni a betegre. Nem lehet lazítani, nincs olyan, hogy most nem történhet baj. De, történhet. Aztán eljön az idő, amikor a család már nem tudja biztonságosan ellátni a beteget. A hozzátartozó jó esetben talál egy helyet, ahol úgy érzi, szerette biztonságban van, megkapja mindazt, amire szüksége lehet. De a lelkiismeret-furdalás akkor is ott dolgozik benne, hogy nem tett meg mindent érte.

Mi az Inda?

A Szociális Klaszter Egyesület 2015-ben kidolgozta és a Katolikus Szeretetszolgálattal közösen megvalósította az interprofesszionális demencia alapprogramot, az Indát. A cél, hogy kiadványokkal, kutatásokkal és speciális képzésekkel segítse a beteget gondozó családokat. Az Inda program létrehozói, működtetői szerint mindenképpen foglalkozni kell a hozzátartozókkal is. A Kapaszkodó(k) – Gyakorlati tanácsok a demencia útvesztőjében című segédanyaguk igyekszik alternatív megoldásokat ajánlani a kilátástalannak tűnő helyzetekre, magyarázatokkal szolgálni és megértetni a beteg viselkedését.

A család gyakran észrevétlenül sodródik kilátástalan helyzetbe, amikor a beteg ember a kimerülésig elszívja az erejét. Legtöbben későn eszmélnek rá, hogy van segítség. Ilyenkor felértékelődik a szociális ellátó­rendszer szerepe, amely pedig alkalmas arra, hogy zenével, a társas együttlét különféle formáival megfelelő vagy legalább jobb életminőséget nyújtson a betegnek és a családjának.

Intő jelek

Memóriaromlás és az, hogy egyre nehezebb megoldani a mindennapi problémákat, megtervezni, megszervezni valamit. Egyre nehezebb a tájékozódás, a beteg egyensúlya bizonytalanná válik, csoszogva jár, félretesz tárgyakat. Már nincs kedve a társas élethez, félrehúzódóvá válik és nehezebben kommunikál. Ítélőképessége megromlik, hangulata szeszélyesen változik. Egyre nehezebben végzi el korábbi feladatait és megváltozik a személyisége.

Mikortól idős az idős?

Az időskor egyre kijjebb tolódik. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO a kétezres évek elején még hatvanéves korra tette a kezdetét, de ma már a 65 évet jelöli meg ekként. Akkoriban a szervezet azt írta, hogy hatvanéves korban egy százalék a demencia előfordulásának az esélye, és ötévente megduplázódik. A demencia életkori halmozódását figyelő követéses vizsgálatokból kiderült, hogy megállt a duplázódás azok közt, akiknek magasabb az iskolai végzettségük, egészségesebben élnek és antioxidánsokban gazdag ételeket fogyasztanak. A mediterrán étrendet rizikócsökkentő tényezőként emlegetik. Igaz, olvasni arról is, hogy a demencia bárkinél megjelenhet, és hogy az iskolázottság nem befolyásolja.

Érintettek

A demenciát az esetek hetven százalékában az Alzheimer-kór okozza. A világon közel 48 millióan élnek demenciá­val, és évente csaknem újabb nyolcmillió beteget diagnosztizálnak. Magyarországon körülbelül 250 ezer ilyen betegről tudunk, de a demencia a környezetükre is kihat, azaz akár egymillió embert is közvetlenül érinthet.

Borítókép: Shutterstock

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!