Védjük a fészkeket!

2018.04.20. 16:32

A szebb nyarakhoz több fecske kellene

Április és május a költöző madarak, köztük a fecskék érkezésének és költésének ideje Magyarországon. Az elmúlt években azonban a hazánkban élő fecskék száma a felére csökkent, ami nemcsak természetvédelmi, hanem egészségügyi szempontból is aggályos. A további csökkenés megakadályozása érdekében szigorodott a fecskefészkeket védő rendelet.

Fábos Erika

Mályi, 2017. augusztus 1. Lehoczky Krisztián, a Mályi Természetvédelmi Egyesület elnöke, a mentõállomás vezetõje fecskéket etet a mályi madármentõ állomáson 2017. július 27-én. Az egyesület madármentõ állomása mentési és tanácsadási céllal mûködik, munkatársai a település 30-40 kilométeres körzetében segítenek a rászoruló madarakon és kisemlõsökön. MTI Fotó: Komka Péter

Bár a fecskék hazánkban tradicionálisan a kedvelt madarak közé tartoznak, évek óta rohamosan csökken a számuk, a településeken élő fecskefajok állományai ezredforduló után megfeleződtek. Ennek egyik oka, hogy tavasszal egyre hosszabb a száraz időszak, nehezebben építenek fészket a kevés sár miatt, csökken a madarak tápláléka is, főként az állattartás zsugorodása, a rovarölő szerek túlzott használata miatt. Ám az okok közül a legfontosabb, hogy a városokban nem tűrik ezeket a madarakat, elzavarják a fecskéket és egyre több helyen leverik a fészkeiket – figyelmeztet a Vasárnap Reggel legutóbbi számának cikke.

„Az ember-fecske konfliktusok hátterében szinte mindig a fészekkel együtt járó, lepotyogó ürülék áll – mondta Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvívője. – Pedig fecskefészket leverni eddig is törvénybe ütköző cselekedet volt, legfeljebb egyedi hatósági engedély birtokában volt szabad az ingatlantulajdonosoknak eltávolítani a számukra kellemetlen fecskefészkeket. Április elsejétől szigorodott a rendelet, egyáltalán nem szabad leverni a fecskefészkeket, még átalakítás, festés miatt sem. A fecskék természetvédelmi értéke 50 ezer forint, a törvény a fészkek és a tojások elpusztítását is bünteti.”

A fecskefészkek és a fecskék megóvása ráadásul nem csak természetvédelmi szempontok miatt érdekünk. Ezeknek a madaraknak a szerepe a klímaváltozás miatt egyre fontosabbá válik az emberek és a haszonállatok egészségvédelme szempontjából is. A melegedő időjárással ugyanis új szúnyogfajok és az általuk terjesztett kórokozók jelennek meg Magyarországon. A melegebb égöv változatos betegségeit terjesztő szúnyogok ugyanis Európában is észak felé terjeszkednek, és a kereskedelem révén behurcolt egyedek sem pusztulnak el. Márpedig az egészségünket veszélyeztető szúnyogok és legyek elleni biológiai védekezésben is óriási szerepe van a fecskéknek – és a denevéreknek –, hiszen számukra ez a fő táplálék. A mérési adatokon alapuló becslések szerint minden fecskemadár legalább egy kiló(!) repülő rovart – ez a muslicától a légyig bármi lehet – fogyaszt el csak a költési időszak alatt. Könnyen kiszámolható tehát, hogy a Magyarországról az ezredforduló óta eltűnt mintegy egymillió fecske miatt évente egymillió kiló, azaz ezer tonna kártevő és betegségeket terjesztő rovar marad a környezetünkben.

Hazai fecskefajok

Füsti fecske: A legelterjedtebb fecskefaj. Jellegzetes külsejű, testének felső részén kékesfekete tollazattal, villás farktollakkal és ívelt, hegyes szárnyakkal. Jellegzetes, felül nyitott sárfészkeit elsősorban istállók, mezőgazdasági épületek esőtől védett részeire építi.

Molnárfecske: háta kékesen fénylő, begye és hasa fehér, lába fehér tollakkal borított. A leginkább városiasodott fecskefajunk. Zárt, csak egyetlen bebúvó nyílással ellátott sárfészkeit kevéssé vidékies környezetben, akár nagyvárosok panelházainak esőtől védett részeire építi.

Partifecske: Európa legkisebb fecskefaja, 10–12 centiméteres, hátoldala és szárnyai barnák, fehér alsó oldalát csak a mellén szakítja meg egy barna keresztszalag. Maga vájta 30-80 centi hosszú fészeküregeit folyópartok, homokbányák függőleges oldalába készíti. Telepesen fészkel.

 

„A napjainkra szinte teljes egészében városiasodott, sárfészket építő fecskék védelmében a lakosságnak tehát egyedülállóan fontos, gyakorlatilag nélkülözhetetlen szerepe van – mondta Orbán Zoltán. – Állománycsökkenésük megállítását, megfordítását mindenekelőtt a meglévő, természetes fészkek és telepek fokozott védelmével – és a fészekleverések hatósági bejelentésével –, valamint az ezek mellé még áprilisban kihelyezett műfészkekkel, sárgyűjtőhelyek létesítésével, valamint az ürülékpotyogást megszüntető fecskepelenkák felszerelésével érhetjük el. A lakosság a parti fecskéket is segítheti költőfalaik felújításával, ásóval, lapáttal függőlegesre faragásával.”

Sajnos a fecskék mellett más, szintén „városlakóvá” vált madarak – házi és mezei verebek, egyes baglyok és denevérek – esetében is észrevehető a létszámcsökkenés. Mivel ezek mindegyike kártevőkkel, szúnyogokkal, rovarokkal (a baglyok egerekkel és patkányokkal) táplálkozik, csökkenésükkel egyenes arányban növelni kell a védekezésére szánt kémiai anyagok felhasználását, amelyekkel azonban a hasznos – például a beporzást végző – rovarok is elpusztulnak. Vagyis, akár csak egy fecske megvédése is segítheti a szebb nyarat.

Hogy a magyar ember lelkéhez milyen közel áll a villás farkú szárnyas, jól illusztrálja egy gyönyörű kalotaszegi népdal, amelynek homályba vesző szerzője egykor nagyon jól elbeszélgetett ezzel a parányi madárral:

Borítóképünkön fecskefiókákat etetnek a mályi madármentő állomáson

MTI Fotó: Komka Péter

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!