időutazás képeslapokkal

2018.01.05. 13:21

Boldog századfordulót!

A nagy múltra visszatekintő magyar képeslapkiadás óriási örökséggel bír. A századforduló és az azt követő korszak karácsonyi és újévi lapjai időutazásra csábítják a mai kor emberét, abba az időszakba, amikor még tömegével adták fel a szebbnél szebb üdvözlőlapokat az urak és a szépreményű úrleányok.

Balázs D. Attila

Valószínűleg nincs olyan múzeum, amely a századforduló és az utána következő korszak magyar újévi és karácsonyi képeslaptermését teljes valójában birtokolná. Gyűjtő legyen a talpán, aki csak egy akkori esztendő ünnepi képeslaptermését is a kollekciójában tudja – olvasható a Vasárnap Reggel legfrissebb számában.

Dombornyomás, aranyozás

Az először 1869-ben, az Osztrák–Magyar Monarchiában felbukkant képes levelezőlap, a „Correspondenz carte” óriási mértékben elterjedt kommunikációs eszközzé vált a századfordulóra. És nem csak nálunk, de Európa, és mondhatni, egész világszerte. A városképes lapok mellett hamar elterjedtek az üdvözlőlapok is, amelyek megszerkesztésekor és kinyomtatásakor számos kreatív ötletet alkalmaztak a régi gyártók. A kezdeti egyszerű lapok után megjelent a dombornyomás, az aranyozás, az ezüstözés, a színezés, mindemellett számtalan érdekes témát is átültettek az ünnepekre. Az újévi lapoknál még a havazás szemléltetését is különös módon oldották meg sok esetben, a hópelyheket nem egyszer szabályosan ki lehet tapintani a kép felületén. Nem voltak ritkák a pünkösdi, a mikulási, de a születés-, vagy névnapi üdvözlőlapok sem, de persze a legelterjedtebbek a karácsonyi és az újévi kiadványok voltak.

Gazdag motívumkincs

Mérhetetlenül gazdag motívumkincs mutatkozik meg a régi magyar karácsonyi és újévi lapok képi világában. Ezek az üdvözlőlapok szinte egytől egyik barátságos, meleg hangulatot árasztanak, csak a mikulási lapoknál jelentek meg a krampuszok, akik sötét pofázmányuk ellenére is ijesztő, ám ettől még vicces mesebeli jószágoknak voltak feltüntetve, akiknek egy jó gyerek is meghúzta volna a kurta farkát.

A kereszténység legnagyobb ünnepe, a karácsony képeslapjain is gyakran feltűnt a kis Jézus, vagyis semmilyen megalkuvásra nem volt szükség, nem kellett fölösleges gesztusokat tenni ezeken a lapokon a többi vallás híveinek. Annál jobban ki lett lúgozva ez az ünnepkör a kommunista diktatúra beköszöntekor, amikor a Karácsonyt nyíltan, régi valójában megülni sem lehetett a párt mindent látó szeme előtt. Az első és a második világháború is kitermelte a maga komor karácsonyi lapjait, amelyek az ünnep idején is harcoló honvédek kemény helytállására emlékezve próbáltak hitet adni egy reményteli, győztes végkifejletre. Sajnos ez nem jött össze, mint tudjuk.

Bozó-féle lapok, Honvédkarácsony

A két háború közötti politika elsődleges és életbe vágó célja, a területi revízió is megmutatkozott a korabeli ünnepi képes levelezőlapokon Ezek neves kiadója volt a szegedi Bozó Gyula, aki sajátos hangulatú lapjain a régi magyar formakincset és a népművészeti motívumokat egyaránt felvonultatta, s ezekhez nem egyszer havas erdélyi tájakat varázsolt a háttérbe. A második világégés után ezek a lapok megsemmisítésre ítéltettek. Háborús üdvözlőlapjainak megmaradt készletét egy élelmes kereskedő 1945 után a felirat kompromittáló (!) részének átfestését (a Boldog Magyar Karácsonyt! feliratból lefestve a magyar szót) követően értékesítette. Bozó nem is tervezett több lapot ezek után.

A 40-es években a harcoló magyar honvédek javára karácsonyi díjkiegészítéses bélyegeket is kiadtak, sőt levélzáró bélyegeket is kiadtak Honvédkarácsony néven.

Kéményseprő és pezsgőspohár

Az Újévi lapok garmadája közül kiemelkednek az 1900-as nagy évre kiadott úgynevezett évszámos lapok, s bár nincs biztos kimutatás, de ekkor, a századfordulóra küldött nagy mennyiségű lapok száma sokat lendített a képeslapok forgalmán. Sokan részesei akartak lenni annak, hogy még a 19. században adjanak fel egy képes üdvözlőlapot, ami már a másik században ér célba. Ehhez persze precíz időzítés kellett, mert a magyar királyi posta akkoriban meglehetősen sebes és pontos volt, állítólag egy nap alatt megtette az utat a levél hazánk egyik végéből a másikig. A ma már Horvátországhoz tartozó Fiuméban feladott levél másnap már ott volt a most már a románokhoz tartozó Brassóban.

A magyar újévi üdvözlőlapok hagyományos motívumai közé tartoztak ekkortájt a kéményseprő, a négylevelű lóhere, a malac, a tizenkettőt mutató óra, a pezsgőspalack és a pezsgőspohár, no meg a sok-sok bankó.

A magyarok mellett rendkívül változatosak, ötletesek és szép kivitelűek voltak a boldog békeidők külföldi lapjai is. A német nyomdákban előállított üdvözletek olyan tetszetősre sikeredtek, hogy a magyar kereskedők, sőt még az angolok is tőlük rendeltek lapot.

Borítókép: Wikipedia

Ezek is érdekelhetik