De kezelhető

2022.03.18. 10:33

Veszélyes a horkolásból kialakuló légzéskimaradás

Mind a horkolás, mind az abból kialakuló éjszakai légzéskimaradás, vagyis alvási apnoé nagyon zavaró jelenség, és gyengíti a szív-érrendszeri funkciókat is – különösen a nőknél. Lehet összefüggés az alvászavarok és a szívbetegségek közt? Milyen jelentősége van az alvásvizsgálatnak? Hogyan kezelhetők ezek a problémák? Ezekre a kérdésekre adott választ dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ szomnológusa, neurológus.

Horkolásból alvási légzéskimaradás?

A horkolást tulajdonképpen a felső légutak lágy szöveteinek vibrációja hozza létre. Alvás közben a garatfeszítő izmok ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitva tartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A National Sleep Foundation szerint a horkolás olyan gyakori jelenség, hogy Amerikában 90 millió embert érint.


Az obstruktív alvási apnoé vagy légzéskimaradás azt jelenti, hogy a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „felhorkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Ez sem ritka alvási probléma, legalább 18 millióra teszik az amerikai érintettek számát.


A két jelenség nem csak a rossz minőségű alvás és a hálótárs zavarása miatt veszélyes, hanem azért is, mert erősen rontja a szív-érrendszeri funkciókat. Arról még folyik a szakmai vita, hogy az alvási apnoé közvetlenül vezet-e szívbetegséghez, de egyre több kutató vallja, hogy az éjszakai légzéskimaradás a magas vérnyomás közvetlen rizikófaktora. Ezt támasztja alá az American Heart Associaton állásfoglalása, amely szerint az alvási apnoé kezelésével a magas vérnyomás is csökken. A kétségeket tulajdonképpen az indokolja, hogy az alvási apnoéval élő betegeknek jellemzően társbetegségeik is vannak, amelyek szintén a szív-érrendszeri betegségek kockázati tényezőjének számítanak.

 

A túlsúlyosoknál és a nőknél még magasabb a szív-érrendszeri betegségek kockázata

A túlsúly, az elhízás és az alvászavarok tulajdonképpen ördögi kört alkotnak: a súlytöbblet képes felerősíteni az alvási apnoét, az alvászavarok pedig hosszú távon a súlygyarapodás rizikófaktorának számítanak. Ennek az az oka, hogy az egyre növekvő súly miatt a légutakat nyitva tartó torokban található izmok ellazulnak, így az alvási légzéskimaradás tovább súlyosbodik.


A UK Biobank korábbi elemzésében 4877 személy adatait vizsgálták, 3 csoportra bontva: egy részük alvási apnoéban szenvedett, más részük azt állította magáról, hogy horkol, harmadrészük egyikben sem volt érintett. Amikor a kutatók összehasonlították a horkoló csoportot az alvászavaroktól mentes csoporttal, szembetűnő különbséget találtak a szív bal kamrájának tömegében a nők és a férfiak közt. A bal szívkamra megnövekedett tömege arra utal, hogy a szívnek keményebben kell dolgozni ahhoz, hogy kielégítse a szervezet szükségleteit. Azt is feltételezték a szakemberek, hogy a megnövekedett bal kamra jele lehet annak, hogy akik „csak” horkolóknak vallották magukat, azok valójában alvási apnoéval is küzdenek, vagyis az alvási apnoé nagy valószínűséggel aluldiagnosztizált betegség.


Összességében pedig arra jutottak, hogy a horkoló vagy légzéskimaradással élő nők jelentősen megnövekedett szív-érrendszeri kockázatokkal számolhatnak.

 

Meg lehet szabadulni a horkolástól, légzéskimaradástól

– A horkolásra épülő légzészavar diagnózisát és annak súlyosságát éjszakai alvásvizsgálat segítségével tudjuk megállapítani. Mivel tisztázni kell, hogy a felső légutak szabadon átjárhatók-e, a kivizsgálásnak része kell, hogy legyen a fül-orr-gégészeti vizsgálat is. Ha már ezen a ponton kiderül valamilyen anatómiai rendellenesség, felmerül a műtét lehetősége, például orrsövényferdülés műtét, garatplasztika, az orrpolipok eltávolítása. A horkolás és az alvási apnoé kezelésében azonban szükség lehet életmódváltásra is, így túlsúly esetén fogyásra, a dohányzással való felhagyásra és az alkoholfogyasztás minimalizálására – ismerteti dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, szomnológus. – Ha nem ilyen ok áll a háttérben, gyógyszeres kezelés és több segédeszköz is elérhető a horkolás megszüntetéséhez, többek közt szájbetétek, orrszárny tágító tapasz. Súlyosabb esetben szükség lehet a pozitív nyomású légsínterápia alkalmazására, amikor a belélegzett levegő nyomásával tartjuk nyitva a garatot. Megfelelő módszerekkel a horkolás tehát megszüntethető, és ezzel nemcsak az egészségi kockázatok csökkennek, hanem az életminőség is jelentősen javul.

(Forrás: JóAlvás Központ)

Borítókép: illusztráció

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!