Fülsiketítő hangok

2018.06.26. 11:26

Megbetegít minket a zaj

A legtöbb káros hanghatás még mindig a munkahelyen ér bennünket, de már a szabadidőnkben sem vagyunk e téren biztonságban: nyáron fesztiválok, hangos teraszok és persze az egyre zsúfoltabb közlekedés hangjai is egyre károsabbak.

Fábos Erika

A lakosság negyede él az 55 decibeles határértéknél nagyobb zaj mellett, noha ennél alacsonyabb terhelés is veszélyes, ennek pedig már pszichés következményei vannak.

Magyarország „alapzaja” több mint harmincszorosára nőtt az elmúlt száz esztendőben.

A zajterhelés hatásainak kezelése tehát népegészségügyi feladat, amivel az életminőséget óvja a közösség, de emellett a zajvédelemre egy uniós vállalás is kötelezi az országot. Éppen ezért korszakváltáshoz érkezett Magyarországon ez a munka, mivel az időszakos adatszolgáltatást a zajterhelés folyamatos vizsgálata váltja föl – olvasható a Vasárnap Reggel szombati lapszámában.

Rácz András, a Földművelési Minisztérium környezeti ügyekért felelős államtitkára a Vasárnap Reggelnek elmondta: a zajtérképeket ötévenként kellene megújítani, ám Magyarországon ez a feladat (a források és a szabályozás hiányosságai miatt) sokáig nem megfelelően teljesült. A kormány tavalyi döntése értelmében a folyamatos zajvédelmi feladatellátásra 2 milliárd forint jut, a zajtérképezést pedig két tudományos háttérintézmény, a Herman Ottó Intézet és a Közlekedéstudományi Intézet veszi át az önkormányzatoktól. Előbbi a települések, utóbbi a közlekedési útvonalak zajterhelését vizsgálja.

A zaj túl hangos akkor, amikor…

Meg kell emelni a hangját ahhoz, hogy meg tudja értetni magát valakivel, aki a közelében áll.

A zajtól fáj a füle.

A fülében ideiglenesen zümmögő, vagy csengő hang jelentkezik.

Nem hall valamit, amit normális körülmények között igen, csak akkor, ha megszűnik a zaj.

Mint írják, a zajszennyezés megfékezésében az érintett hatóságok, szakmai és egyéb szervezetek együttesen vesznek majd részt.

Sok munkahelyen elkerülhetetlen a zaj, ezért a nagyothallás hosszú idő óta az egyik leggyakoribb munkahelyi ártalom.

Az pedig már az elmúlt évtizedek negatív változása, hogy a szabadidőnkben gyakran még erősebb zajoknak vagyunk kitéve, mint a munkahelyen. Ilyenkor nyáron pedig ez még intenzívebb, a fesztiválok, a zenés teraszok ott is nagy zajt okoznak, ahol ősszel és télen viszonylag nyugalom van.

Muntag András zajszakértő a lapnak azt mondta: a zajtérkép nem csupán mérési eredmények térképes megjelenítése, hanem egy soktényezős számítás eredménye, hiszen a zaj az észlelőig nem csupán egy úton juthat el, napszakonként változhat és több forrásból is eredhet. A szakértő hangsúlyozta, hogy a korszerű zajtérképnek az egy pontba jutó zajok eredőjét kell megjelenítenie, mégpedig folyamatosan frissítve. Ám ha ez teljesül, az sokak számára jelenthet hasznos segítséget, hiszen elkerülhetővé tehetik a zajosabb helyeket.

A zajtérképek adatsorai nyilvánosak lesznek, a lakossági tájékoztatás mellett többek között a települési fejlesztések tervezését is elősegíthetik.

A nagyobb városok és vonzáskörzetük már most is rendelkezik stratégiai zajtérképpel. Ebből meg lehet például tudni, hogy ha új helyre költözünk, mekkora zajterheléssel lehet számolni. Sőt, még az ingatlanpiacra is befolyással van, ha ez a térkép friss és pontos adatokat tartalmaz. Egy ilyen elkészítése elég nagy munka. Budapest esetében például 20 millió ponton rögzítik ehhez a zajterhelést, különféle napszakokban. Összesen 240 millió felvett adatot kell kiértékelni és átlagolni, amire elkészül. Ez egy-egy nagyobb beruházással, főleg útépítések után viszont elavul, újra kell mérni mindent.

Az országban amúgy Budapesten a legnagyobb a zajterhelés is, főleg az autópályák és a metrók közelében. Még zavartalan éjszakai alvás esetén is 25-30 decibel erősségűek az esti csend hangjai, ez olyan, mintha folyamatosan suttognának körülöttünk.

Így romlik a zajtól a hallás

Az a feltételezés, hogy a zajt meg lehet szokni, teljességgel helytelen. Minél erősebb a hanghatás, annál jobban károsodnak a belsőfül finom érzősejtjei (a kb. 20 ezer szőrsejt). A 85 decibeles zajszint még elviselhető nyolc órán keresztül. Ha az időtartamtól függően túlzott a terhelés és hiányzik a megfelelő pihenés a zajhatások között, akkor a szőrsejtek regenerálódása lelassul vagy megáll, de működésük mindenképpen károsodik. Ilyen károsodást olyan erős zajok okozhatnak, mint például egy petárda, lőgyakorlat vagy egy játékpisztoly, amelynek hangerőssége akár 180 dB is lehet.

A nagyothallók aránya manapság eléri a 15-20 százalékot, és ez a szám elsősorban a fiataloknál nő. A statisztikák szerint a nagyvárosok zaja ma harminckétszer annyi, mint száz éve.

 

A zajterhelés testi és lelki tüneteket is okoz. Fokozza többek között az idegességet, az agressziót, a stresszt, zavarja a figyelmet, befolyásolja a légzést és a szívműködést, mérhetően emeli a szívroham és a cukorbetegség kockázatát, az anyagcserét befolyásolva hozzájárul az elhízáshoz, a zaj miatti nagyobb reflexidő pedig több balesethez vezet.

Egy Angliában végzett vizsgálat eredményei szerint a szigetországban a 10 milliárd eurót is elérheti évente a zaj társadalmi kára az elvesztegetett munkanapok, a csökkent munkavégzés és a tanulás megzavarása miatt.

Tudósok úgy vélik, hogy attól függően, milyen típusú hangról van szó, a zaj puszta ereje és a magas decibel rezgések is képesek halláskárosodást okozni. A legújabb vizsgálatok szintén azt mutatják, hogy a káros hangok decibeljei negatív elváltozást okozhatnak a fül szőrsejtjeiben. Ezek a romboló molekulák fontos szerepet játszanak a halláskárosodás kialakulásában azoknál a gyermekeknél és felnőtteknél, akik túl sokáig hallgatnak túl hangos zajt.

Ráadásul a zaj hatása összeadódik egy életen át.

Ha életünk során folyamatosan hangos hangoknak vagyunk kitéve, akkor az fokozza a kockázatot a maradandó halláskárosodásra, ahogy öregszünk.

A pszichológiai kutatások szerint az elme számára feldolgozhatatlan az az információmennyiség, amellyel nap mint nap találkozunk, és ez a zajjal társulva nyugtalanságot, ingerlékenységet szül. A csend iránti vágyakozás tulajdonképpen a személyiség védelmi reakciója. A gyerekek idegrendszere szintén fárad a sok zajtól, ezt jól jelzi, hogy a szakember tapasztalata szerint

egyre több a „pszichésen süket” gyerek, akik a nagy zajban, a sok utasítás közepette így védik meg magukat.

A kreativitás kibontakozásának a gyerekek esetében is a belefeledkezéses élmény az alapja, ennek pedig feltétele, hogy ne kelljen figyelmét több irányba megosztania.

Suttogástól a szirénáig

A hangmérés alapegysége a decibel. A nulla decibel a legkisebb egység, ami szinte a teljes csendet jelenti és a leggyengébb hangot, amit a fülünkkel még képesek vagyunk érzékelni.

Összehasonlításként, egy suttogás 30 decibel, egy normális beszélgetés 50, a kiabálás 60 decibel.

A 10-es növekedés azt jelenti, hogy a hang 10-szer erősebb. Füleinek számára ez kétszer olyan hangosnak hallatszik.

Egy mentőautó szirénája 120 decibel, ez mintegy 1 trilliószor erősebb, mint a leggyengébb hang, amit a fülünkkel képesek vagyunk hallani. A 120 decibelt elérő hangok közvetlen közelről fájdalmasak fülünk számára.

A károsodás mértéke függ, az erősségétől, a hangmagasságától, az időtartamától, az időbeli megoszlásától, az ember nemétől és életkorától, a különböző fülbetegségektől, vagy az azzal kapcsolatban elvégzett fülműtétektől.

Borítóképünk illusztráció. Forrás: AFP / Ghislain & Marie David de Lossy / Cultura Creative

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában