Nyelvészeti vita

2018.05.24. 08:00

Egy fordítási hiba miatt használhatnak még mindig fegyvert az amerikaiak?

A szerző szerint csak néhány olyan akad, amelyikben nem háborúval, katonáskodással vagy szervezett fegyveres összecsapásokkal összefüggésben hangzik el a kifejezés.

Dennis Baron egyetemi nyelvészprofesszornak a Washington Postban megjelent friss cikke szerint Amerikában talán csak azért szabad még mindig a lakossági fegyvertartás, mert Antonin Scalia, a Legfelsőbb Bíróság egyik bírája rosszul tudta egy angol kifejezés 18. században használt jelentését. Az írás azt állítja, hogy több, nemrég elvégzett adatbányászati elemzés is igazolta, hogy Scalia egyszerűen félreértette, mit jelentett a kor amerikai angoljában az, hogy „bear arms” vagyis a „fegyverviselés.

Az amerikai állampolgárok szabad tűzfegyvertartása egyetlen összetett mondaton alapul. Az 1791-es Második Alkotmánykiegészítés összesen ennyi:

Mivel egy szabad állam biztonságának biztosításához szükség van egy jól szervezett milíciára, a nép fegyvertartáshoz és fegyverviseléshez való jogát nem lehet csorbítani.

A mondat első olvasásra egyértelműnek tűnik abból a szempontból, hogy a polgárok szabad fegyverviselését a jól szervezett milíciákhoz köti. Vagyis az olvasó azt gondolhatja, hogy az alkotmánykiegészítés azt rögzíti, hogy minden, szervezett miliciában tag amerikai szabadon viselhet fegyvert és ebben a jogában nem korlátozható.

Hogy a dolog mégsem ennyire egyértelmű, semmi sem bizonyítja jobban, mint hogy a szöveget maguk az érintettek úgy értelmezték, hogy milíciát is alapíthatnak és ettől függetlenül, állampolgári jogon közlekedhetnek tűzfegyverekkel is. A téma az elmúlt évszázadokban folyamatos vitákat kavart, mindaddig, míg az ügy 2008-ban a Legfelsőbb Bíróság elé nem került. Akik végül úgy döntöttek, hogy a Második Kiegészítés a polgárok katonai szolgálattól független, általános fegyverviselési jogát támogatja.

A per során Antonin Scalia bíró többször is leszögezte, hogy az alkotmány szövegét aszerint kell értelmezni, hogy annak szavai pontosan mit jelentettek az eredeti dokumentumot megfogalmazó Alapító Atyák szerint. A fegyverviselésügyi döntést is jelentős részben az alapján hozta meg a testület, hogy Scalia szerint a ”bear arms„ kifejezésnek a korabeli angolban nem volt semmiféle olyan jelentése, ami szorosan a hadsereghez, a katonáskodáshoz kapcsolta volna. Vagyis Scalia úgy értette a kifejezést, hogy az egyszerűen annyit jelent, hogy valaki fegyvert tart magánál. Az ítélethez fűzött véleményében Scalia hosszan fejtegeti, hogy 18. századi szöveges források tanulmányozása alapján jutott arra a következtetésre, hogy a ”bear arms„ akkoriban egyértelműen arra is vonatkozott, ha valaki bármiféle hadseregtől vagy szervezett miliciától függetlenül lőfegyvert cipelt.

Dennis Baron tényalapú véleménycikke azt állítja, hogy ez egész egyszerűen tévedés volt. A nyelvészprofesszor ezt két új statisztikai-adatbányászati alapú nyelvészeti kutatás eredményeire hivatkozva állítja.

Mindkettő a Bringham Young University-é, akik:

Corpus of Founding Era American English néven gigantikus, 138 millió szó terjedelmű, digitalizált, kulcsszó alapján kereshető szöveg-adatbázist hoztak létre több, mint 95 ezer különféle Alapítás-korabeli szövegből,

Corpus of Early Modern English néven pedig 1,3 milliárd szó terjedelmű, 40 ezer szövegből álló kereshető adatbázist hoztak össze.

Baron azt találta, hogy a korábbi adatbázisban 281, míg az egy évszázaddal későbbi anyagokat tartalmazóban 1572 alkalommal fordult elő a bear arms kifejezés. A duplikátumok kiszűrése után durván 1500 különálló példa maradt fenn a rostán. És a szerző szerint ezek közül csak néhány olyan akad, amelyikben nem háborúval, katonáskodással vagy szervezett fegyveres összecsapásokkal összefüggésben hangzik el a kifejezés.

Baron szerint ezek után végképp nem vitás, hogy a fegyverviselés alapjelentése katonai volt. A professzor idéz egy bírói véleményt egy igen korai, 1840-es jogvitából, ami ugyanebben a témában zajlott a Tennesse állam Legfelsőbb Bírósága előtt. Nathan Green bíró akkor azt írta a véleményében, hogy

Ha egy ember, szarvasra, jávorszarvasra vagy bölényre számítva negyven éven át minden áldott nap magával viszi a puskáját, akkor sem mondhatjuk rá azt, hogy fegyverviselő lenne. Még kevésbé mondhatjuk egy polgárra, hogy fegyverviselő, ha a ruhájában vagy a sétabotjában tőrt vagy pisztolyt rejteget.

A téma szinte szó szerint ugyanígy került elő a 2008-as perben, amikor Paul Clement ügyész azt mondta, hogy a bear arms szimplán annyit tesz, hogy magunkkal vinni egy fegyvert az otthonunkon kívülre. Amire David Souter bíró visszakérdezett: Egy pillanat! Csak nem azt akarja ezzel mondani, hogy ha valaki szarvasvadászatra indul, akkor azt fegyverviselőnek nevezhetjük? Amire Clement azt válaszolta, hogy De, azt akarom mondani, és ugyanezt mondaná James Madison és Thomas Jefferson is.

A Legfelsőbb Bíróság végül mégis azt a szóértelmezést fogadta el, amiről a cikk szerzője szerint a friss adatbázisok is azt bizonyítják, hogy téves volt.

Borítókép: AFP

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában