Kit ismerhetek?

HÍRNÖK Megfigyelői szerint „fostemplomi prédikátor”. E jelző ellen azzal védekezik, hogy magát a templomot és a gyülekezet is minősíti. Próbál azon hírhozó szerepében tetszelegni, aki a tévén inneni és azon túli világról tudósít. Ha nem értik, amit ír, drogos fényképére hivatkozhat.

Megnyugtathat a tudat, hogy bár vannak ismerősök, még sincsenek velük gondok. Képek, adatok ott vannak, de ha akarom kitörlöm őket, vagy ők zokszó nélkül visszautasítanak, kitörölnek, nincs kényelmetlen szemlesütés, bocs de nem tudok kölcsönadni stb. Korábban bejelöltem valakit, közvetlenül azután kijelöltem, mert nem tudtam eldönteni, hogy ismerem-e. De azt se tudtam még, hogy minderről email-ben értesítést kap. Másnap bosszúból eljátszotta ő is ezt velem. Azóta nem ismerjük egymást, bár addig abban sem voltam biztos, hogy ismertük-e egymást egyáltalán valaha? Ez is egy állapot. Vagy, amikor megtudtam, hogy a főnököm is regisztrált akkor átírtam, a „mit csinálok, amikor dolgozok” részt, biztos, ami biztos.

Bizonytalan lebegés az egész, nem tudjuk hova tenni. Fitogtatás vagy szerénykedő gesztus, kivagyiság, próbáljuk beazonosítani magunkat a világhálón. A kapcsolati tőke meg egy fasság. Adatbázis.  A mai hozzáállás szerint, akinek nincs hozzáférése, az már úgy érzi, hogy nem is létezik. Meg aki nincs a tévében az nem sztár, ha viszont benne van, akkor már egyből az. Aki dacból nem regisztrál az a közvetlen kapcsolatán (nevezzük tűzfalnak) keresztül tájékozódik, ha nincs ilyen, csinál egy kamu profilt. Ennek az az előnye, hogy szert tehetsz egy kvázi ismeretségi körre. Azért kvázi, mert ha van 600 kurva az ismerőseid között az még nem biztos, hogy mindegyikkel hálni is fogsz. Mindenesetre van egy kurva nagy adatbázisod.

Mi van például a halottakkal? Azokat hogyan kezeljük a wiwen? Ott vannak, leregisztrálni nem tudnak, annyira mégsem fiktívek ugye, most akkor töröljem az ismerőseim közül, vagy ne? Kényes téma egy halottat elutasítani. Azért megvárom, amíg már csak én vagyok az utolsó ismerőse, kivéve ha a többi ismerőse is meghal. Mert akkor én vagyok az utolsó élő ismerőse, és nem lenne fair ilyen helyzetben leírni, még egy halottat se. Végül úgyis mind átkerülünk a kapcsoltban állapotból az egyedülállón keresztül a hullamerev állapotba. Legfeljebb nem küldjük tovább a körleveleket, ezzel nem hiszem, hogy kimaradnánk bármiből is.

Azután mi van azokkal, akiket elutasítunk, nem kéne őket is valahogy megjelölni? Miért nincs egy amolyan „nem akarom ismerni őket” adatbázisunk? Antiwiw. Miért ne lehetne utálat hálózatot kiépíteni csak a könnyebb tájékozódás kedvéért? Lehetne kit utálhatok, közösen utáltak és legrövidebb út a gyűlölt személyhez. Mert gyűlölve szeretni mégiscsak őszintébb, mint ismeretlenül ismerkedni.

A nagyi mostanában szereltette be a kábeltévét, azt gondoljuk, mert a szomszédnak is van, azért. Remélem internet nem lesz a szomszédban, így nem kell a nagymamámat az ismerőseim közé felvenni. Nem azért mert nem az, hanem azért mert van már egy bejáratott, közös platformunk, ahol elég régen bejelöltem őket. Falu, azon belül nagyszülői ház, azon belül konyha azon belül ismerős képek, hangok, illatok.

<!-- Kit ismerhetek? Mindent szabad, csak nem biztos, hogy minden használ. A hasznára már nem is emlékszünk. Azt gondoljuk, ha vannak ismerőseink a wiwen, akkor vannak ismerőseink az életben. Sőt már-már olyan kifejezéseket is használunk, hogy tegnap láttalak, összefutottam veled, elég rosszul néztél ki, tudom ne is mond, most egyedülálló vagy, a fél baráti köröd kijelölt, nincs munkád, hanem a húgod hogy van, mostanában nem irogat az üzenőfalra, pedig tartom vele a kapcsolatot, szoktam látni a képeit. iHírnök HÍRNÖK Megfigyelői szerint „fostemplomi prédikátor”. E jelző ellen azzal védekezik, hogy magát a templomot és a gyülekezet is minősíti. Próbál azon hírhozó szerepében tetszelegni, aki a tévén inneni és azon túli világról tudósít. Ha nem értik, amit ír, drogos fényképére hivatkozhat. „Mert gyűlölve szeretni mégiscsak őszintébb, mint ismeretlenül ismerkedni”

-->