A felvetésekre nyílt levélben reagáló Gera Pál természetvédő szerint üzleti érdekeket szolgál és elfogadhatatlan a felvetés.
— A magyar természetvédelem megszületésénél bábáskodók jó néhánya — dr. Sterbetcz István, dr. Beretzk Péter, Herman Ottó — vadász volt, akik számára nem jelentett problémát annak felismerése, ha egy faj más fajok rovására túlszaporodik, azt gyéríteni, ha pedig megfogyatkozik, védelem alá kell helyezni — von rögtön a beszélgetés elején párhuzamot vadászat és természetvédelem között Zuberecz Tibor Békés megyei fővadász, aki nemcsak a hazai vadgazdálkodás nemzetközi hírére és sikereire büszke, hanem arra is, hogy európai összehasonlításban Magyarországon él az egyik legjelentősebb parlagisas-, túzok-, kerecsensólyom- és vidraállomány.
A vadgazdálkodás vadvédelmet is jelent, húzza alá a fővadász, aki szerint a hazai szabályozás gyakran túlzó, míg az európai uniós kétarcú, hiszen több országban olyan állatok vadászata is megengedett, amelyeké itthon nem. — A vadászható fajok listájáról csak szakmai alapon, adatokkal alátámasztva lehet vitát folytatni — mutat rá.
A támadások kereszttüzébe került Semjén-levél szerint felül kell vizsgálni az elejthető állatfajok körét. A politikus a Magyar Vadászati Védegylet elnökeként a többi közt a szalonka tradicionális tavaszi vadászatának visszaállítására, több madár és emlős elejthetővé tételére, ragadozó madarak gyérítésére tesz javaslatot.
A levél szerint például a fenyőrigó, a vadgerle és a fürj állományát felmérve átértékelhető lenne ezen fajok vadászhatóvá tétele, és korlátozott hasznosítása a zöldhatóságokkal történő egyeztetés után. — Míg Magyarországon az összes vadászható faj száma nem éri el a harmincat, addig Franciaországban több mint kilencven vadfaj ejthető el. Pedig a természetvédelem ott sem áll gyenge lábakon, ugyanakkor az egységnyi területre vetített vadállomány nem magasabb, mint nálunk — állítja a megyei fővadász.
A szalonka hagyományos tavaszi vadászata azért tiltott, mert a költőhelyre vonulás idejét érinti. Zuberecz Tibor szerint ugyanakkor az állomány stabil, a pár ezres teríték nem befolyásolná a faj megmaradását. Franciaországban és Olaszországban például ősszel több milliós nagyságrendben ejtenek el szalonkát.
— Unión belül hátrányos megkülönböztetés éri a magyar vadászokat, mivel több olyan faj vadászható, akár a szomszédban is, amely nálunk nem — emeli ki a fővadász, aki szerint most végre elmozdulás történhet e téren.
A vadászok és természetvédők közötti másik kényes ütközőpont a ragadozó madarak kérdése. Egy 2001-es a madártani intézet készítette felmérés szerint barna rétihéjából 1500—1700 pár fészkelhet az országban. — A megyei vadászati hatóság felmérése szerint ezt a mennyiséget Békésben 2005-re elérte a barna rétihéja. Aki nem látja, hogy az állomány dinamikusan megnőtt, az valamilyen érdekből valótlant állít — mondja a fővadász, aki úgy véli, a gyérítés nemcsak a vadászok, hanem a természetvédők érdeke is, és ezt akár tojáselvétellel vagy a tojások lakkozásával, mint a hattyúk esetében, közösen is végezhetnék.
Az elmúlt évek kedvezőtlen időjárása miatt ráadásul a fővadász szerint csökkent a ragadozó madarak táplálékául szolgáló rágcsálók száma, így vadászható és védett fajok váltak zsákmányállattá. Dévaványa mellett a barna rétihéja fokozottan védett réti sas fiókát ragadott el a fészekből. — Ez nem lehet a természetvédelem érdeke — véli Zuberecz Tibor, aki rámutat, régi sérelem, hogy a vadászok eddigi egyeztetési kísérleteit a természetvédelem egyszerűen lesöpörte az asztalról.
A vadászható fajok bővítésére tett javaslat visszavonását kérte levélében Gera Pál természetvédő, a hazai vidraprogram egyik kidolgozója. — A felülvizsgálat szükséges, de tisztességtelen a szakma kihagyása, az egyeztetés — véli Gera Pál, aki arról szól, hogy üzleti és egy szűk réteg érdekeit szolgálná, ha olyan védett fajok is vadászhatóvá válnának, amelyek máshol nem ejthetők el.
— Bő tíz éve csökkent a vadásztársaságok bevétele, elmaradnak a külföldi vadászok, így olyan kurrens fajokat kell elérhetővé tenni, ami idecsábítja őket — állítja. A Pro Natura díjas Gera Pál szerint nem diktátumokra, hanem szakmai párbeszédre lenne szükség a kérdésben. Ráadásul több faj a Natura 2000 program jelölőfaja, így kiemelten védett külföldön is, nemcsak Magyarországon.
Vadászok és természetvédők között kényes ütközőpont a ragadozó madarak kérdése.
Világhírű trófeák
A hazai vadgazdálkodás sikerét jelzi, hogy a világelsők között számon tartott tíz trófeából gímszarvasnál öt, dámszarvasnál négy, vaddisznónál kettő, őznél öt trófea magyar. — Ez azt jelzi, hogy a vadgazdálkodásunk világszínvonalú — emeli ki Zuberecz Tibor megyei fővadász.
