Jártunk már szőlőlugasban, ahol szőlőfürtök között csodálkoztunk rá a finom gyümölcsre. Hozzáértő emberek a paradicsomot is felfuttatták. A csorvási Major Pál hatalmas fóliasátrában méretes sárgadinnyék alatt húztuk be a nyakunkat a minap. A mézédes gyümölcsök a magasban csüngenek.
– A sátor alatt nem éri a szél, nem esik le egyik sem, viszont minden centimétere egyenletesen válik mézédessé – mutatta egy érett, majd 3 kilós példányát a kertész, miközben lecsípte az indájáról. Hajdan Pali bácsi sem gondolta, milyen sikeres lesz az újítása. Ennek is, mint itt mindennek, története van.
– A földieper közé ültettem hét tő sárgadinnyét, amit régen kaptam valakitől. Rájöttem, ott nem lesz jó helyen. Betettem a fóliasátor alá, felfuttattam, kezdetben tartókat helyeztem alá, hogy le ne essen. Nem esett le, de még karácsonykor is érett, 208-at „szüreteltem”. Tizenegy éve tudatosan így termelem – sétáltunk végig az éppen érő dinnyék alatt. Vendéglátónk elárulta, egy tő egy mázsa sárgadinnyét képes teremni. S hogy mikor érett a jó dinnye?
– Szakács az eredeti szakmám. Nagyon igaz a mondás, először az orrunkkal eszünk, ugyanis éreznünk kell az illatot. Majd a szemünkre is szükség van, látjuk, amint körbesárgul a dinnye. S ha megreped a kocsány a nyakánál, levehetjük.
Major Pál biodzsungelében sétálva szemet szúrt a sok diófa is. Nem számoltuk meg, elhittük Pali bácsinak, hogy 27 hatalmas törzsű fa adja nála az árnyékot.
– Ezek uralják a kertet. Ismerősömnek piros bélű diója volt, szerettem volna én is olyat. Lett. Lassan kiszorít a sok fa a kertből – nevette el magát, majd megmutatta a sok szedret, melyből 104 tő gazdagítja a lugast.
– Értékesebb gyümölcs a földiepernél is, annyira magas a vastartalma – érvelt vendéglátónk a növény mellett.
S hogy a kezdetben elültetett 6 ezer tő szamócáról miért váltott Pali bácsi a szederre? Ennek is története van.
– Sok éven át termesztettem, megtanultam szaporítani, 15 ezer volt a legtöbb a kertben. Kitaláltam egy olyan termesztési módszert, melyben mindenütt talajtakarás van, ott kevesebb víz kell, s megakadályozom a kipárolgást. Ahol nincs pára, nincs gomba, de gaz se nő. Csak az van jelen, amit én ültetek – magyarázta szakmai praktikáit, ám a szakemberrel és növényeivel a fagyok elbántak, „leszüretelték” a szamócája javát.
– A szeder magasabban van, nem kell kúszni, mászni érte. Eljárt felettem az idő, az ízületeim már nehezebben bírják. Most ezt a növényt pártolom jobban. De nézze csak! Van a kertben bodza. S tudja miért? Rájöttem, hogy leghamarabb azon jelenik meg a levéltetű. Én meg begyűjtök addigra 100 katicabogarat, azok letakarítják a tetveket – hát ettől is bio, amit itt lát!
Paprikakísérlet a fólia alatt a kutatóintézetnek
Major Pál a szegedi kutatóintézettel is kapcsolatban áll. Felkérésükre paprikakísérleteket végez.
– Támrendszerben háromféle hibridpaprikát nevelek itt, a fólia alatt. Nézze, mekkorák és milyen szépen teremnek! – invitált a „paprikás” részlegbe a gazda.
– A magvetéstől a szüretig mindent én csinálok. Dokumentálok és referálok a megbízóimnak. Négyzetméterenként tíz kilót terem, miközben nagyon igénytelen ez a fajta. Hatszáz szem magot hoztam el, 470-et kiültettem, sok madzagot elhasználtam, mire rájöttem, miként lehet ezt is gazdaságosabban nevelni úgy, hogy az elvárt eredményt teremje. Laboratóriumban vizsgálják az innen kikerülő paprikákat. Jók a visszajelzések. Ezt a fűszerpaprikát én szedem, szárítom, őrlöm. Megszállottja vagyok a munkámnak.
