Békés megyei történet is ihlette az Egy magyar nábobot
Kultúrtörténeti felfedezősétára invitálta a napokban Kocsis János az érdeklődőket Gyulán. A Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. idegenvezetőjének kalauzolásából kiderült, hogy Békés megyei ihletője is volt Jókai Mór Egy magyar nábob című regényének. Arról is szó esett, hogy egy gyulai férfinak milyen szerepe volt abban, hogy Alaszka amerikai kézre került.
Generációk nőttek fel Jókai Mór regényein, amelyek közül az egyik legnépszerűbb a megfilmesített Egy magyar nábob című alkotás. Azt már kevesebben tudják, hogy a mű főhősét, Kárpáthy Jánost a Békés megyei kötődésű gróf Wenckheim József Antalról mintázta az író. A szereplőt a filmben Bessenyei Ferenc alakította. Jókai 1848-ban és 1849-ben is járt Gyulán, így ott hallhatott arról a korábbi történetről, ami bekerült a regénybe. Bár az is igaz, hogy a sztori bejárta az országos sajtót akkoriban, így arról a lapok hasábjairól ugyancsak tudomást szerezhetett.
A kétszer megözvegyült Wenckheim József Antal gróf harmadik feleségét igazi, romantikus, regénybe illő körülmények között vette feleségül.
A hatvanhét éves grófnak megtetszett kulcsárnője huszonkét éves, fiatal lánya, a gyulai születésű Scherz Krisztina, és udvarolni kezdett neki – mesélte lapunknak Kocsis János. Mint a történeti visszaemlékezésekben olvasható, a fiatal nő édesanyja ekkor felmondott. A gróf azonban felvette díszmagyarját, és szabályosan megkérte a lányt kezét. Az esküvőt 1847. november 25-én tartották, a házasságnak azonban nem mindenki örült a Wenckheim-rokonságban.
Rangon alulinak tartották, de vélhetően nem ez volt a fő ok, hanem sokkal inkább az örökség kérdése. Különösen a gróf testvére, Wenckheim Károly vette zokon a frigyet. Ő örökölte volna ugyanis a hatalmas vagyont abban az esetben, ha az öreg gróf örökös nélkül hal meg. Az anekdota szerint az esküvőre az új férjnek egy fekete koporsót küldött nászajándékul, azzal az üzenettel, hogy „Neked nem asszony, hanem ez kell.” Erre történik utalás az Egy magyar nábobban, amikor Kárpáthy Abellino koporsót küld a névnapját ünneplő rokonának, Kárpáthy Jánosnak az oldalára kiírva az öreg úr nevét.
Kocsis János beszámolt egy másik gyulai sorsról is. A városban született Pomutz György a településről indulva előbb Klapka György mellé a komáromi erődbe, majd a szabadságharc bukása után az Egyesült Államokba került. Az Újvilágban kitört polgárháborúban harcolt az északiak oldalán és tábornoki rangba emelték.
1855-ben, már amerikai állampolgárként élte életét, 1861-re megszervezte a 15. Iowai Önkéntes Gyalogezredet, ahol 1864-re ezredesi címig jutott. Megsebesült a shiloh-i csatában, ő vezette a rohamot Atlanta ostrománál.
Az Egyesült Államokban egyébként Újházy Lászlóval – akit vélhetően Komáromban ismerhetett meg – városalapításba fogtak, Iowa államban Újbuda néven hoztak létre települést. A terv az volt, hogy a magyar emigránsok itt fognak letelepedni Kossuth Lajossal együtt, de amikor St. Louis-ban felkeresték az államférfit, az teljesen elutasítóan nyilatkozott, esze ágában sem volt odaköltözni. New Buda így nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket.
Gyulai szerep Alaszka sorsában
Pomutz György életében azután újabb fordulat következett, az Egyesült Államok konzuljává nevezték ki, és az oroszországi Szentpétervárra küldték. A városban nagy szerepet játszott abban már főkonzulként, hogy az USA – tegyük hozzá potom pénzért – meg tudta vásárolni Alaszkát Oroszországtól. Az elnök 1878-ban visszahívta tisztségéből, de ő Oroszországban maradt, ahol nagy szegénységben hunyt el, néhány évvel később, 1882-ben.
Kocsis János a gyulai Jókai Mór-emléktáblát is bemutatta. Fotó: L. P.
