Szarvas, a történelmi Magyarország közepe

Történelmi időutazás, a múlt felidézése

A történelmi Magyarország közepét jelző emlékhelyhez egy 1,1 kilométeres emlékút vezet, amely a Tessedik Sámuel templom (Ótemplom) közeléből indul. Ezen végigsétálva 17 úgynevezett stáció található, melyek az ország történelmének jelentős állomásaira emlékeztetnek.

A mértani középpontot Mihálfi József, szarvasi evangélikus gimnáziumi tanár határozta meg 1880 körül, ami egyben a Kárpát-medence középpontját is jelenti.

Növénygyűjtemény több mint 80 hektáron

A település másik csodája az ország legnagyobb arborétuma. A szarvasi Pepikert története az olasz eredetű Bolza család nevéhez fűződik. Gróf Bolza I. József (Pepi gróf) kezdte meg az Anna-liget fásítását, valamint a kert magasabban fekvő részein kezdte meg a telepítést az 1800-as évek elején. Jelenleg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem felügyelete alatt működik. Az intézmény ma öt fás gyűjteményt gondoz 82 hektárnyi területen.

A gyűjteményben közel 1600 fa- és cserjefaj, fajta, változat található. Az értékes növényállomány élőhelye több ritka madárfajnak, illetve számos emlős és rovarfaj otthona. A Szarvasi Arborétum egyik szegletében kapott helyet az ország számos épített csodájának kicsinyített mása, a Mini Magyarország kiállítás.Szarvas Bolza örökségének másik látványos alkotása a Holt-Körös partján fekvő Bolza-kastély. Bolza Pál építette meg a 18. században a ma is álló partvédőművet és a bejárathoz vezető lépcsősort, környezetét pedig parkosította. Az itt álló hatalmas mocsárciprus is ekkor került a kertbe. A lépcsősor pihenőjénél – emlékeztetve a család olasz eredetére – felállíttatta Romulus és Remus Rómában álló farkas-szobrának másolatát.

Látogatóközpont és állatpark

A fentiekhez hasonló örökség a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság székházaként szolgáló Csáky-kastély kertje, a Kákafoki-Körös-holtág által körülölelt Anna-liget. Utóbbi ad helyszínt a Körösvölgyi Látogató­központ és Állatparknak. Az itt kialakított, jelenleg mintegy másfél kilométeres tanösvény mentén az érdeklődők a Körösök völgye, tágabb értelemben, pedig a Dél-Tiszántúl, az Alföld élővilágával ismerkedhetnek meg testközelből. A kastély és az azt körülvevő liget története szorosan összekapcsolódik. A fáskert telepítését gróf Bolza József és felesége, Batthyány Anna kezdte meg az 1800-as évek elején, rajta egy egyszerű, nyaralónak tekintett épülettel. A mai kastély létrehozása pedig Csáky Albin közoktatási miniszter és Szarvas országgyűlési képviselője, valamint felesége, Bolza Anna (Bolza József unokája) nevéhez fűződik. Az épület 1908-ban épült klasszicista jellegű késő barokk stílusban. Tervezője és építője Bányász János, neves szarvasi építőmester volt.

Szarvas második legrégebbi műemléképülete az evangélikus ótemplom, ami a holtág hídfőjénél áll. A város jelképévé váló templomot a 18. században egy pozsonyi mester tervei alapján emeltették a helyi evangélikusok. Tessedik Sámuel-templom néven is említik, mivel a felépítéséhez nagyban hozzájárult az egykori püspök. Tessedik Sámuel amellett, hogy a település evangélikus lelkésze volt, nagy szerepet vállalt annak felzárkóztatásában ipari és mezőgazdasági területeken.

Tudta?

Magyarországon egyedülálló építészeti csoda a Szarvasi Vízi Színház. A Holt-Körös festői környezetében épült fel a finoman stilizált várkastély és egy amfiteátrum szelíd ötvözetét idéző nyári játszóhely, ahol nyaranta minden este kulturális programokkal várják a szarvasiakat és a városba látogató turistákat. A táj szépsége, a színház különleges atmoszférája és az előadások színvonala olyan kulturális élményt nyújtanak, melyeket mindenki meghatározó emlékként őrizhet egy életen át.