A legrangosabb díjjal ismerték el a gyulai szakember munkáját

– Bár Gyulán bizonyos szinten kézenfekvő, miért döntött úgy, hogy a turizmust választja hivatásául?

– Tízéves voltam, amikor a családom Gyulára költözött egy közeli, szép kisfaluból, Bélmegyerről. Testvéremmel a nyári szüneteket addig is gyulai rokonainknál töltöttük, ahol a strand és a fürdőzés volt az állandó program, itt tanultunk meg úszni és itt jártunk először színházban. Tehát mondhatom, hogy gyermekkoromban turistaként jártam először Gyulán. Később Gyula az otthonommá, a barátaim szerint pedig egyenesen a szerelmemmé vált.

– Az érettségit követően viszont valójában még fogalmam sem volt arról, mivel is szeretnék foglalkozni. Nem volt szakmai célkitűzésem, és – szüleim legnagyobb bánatára – nem akartam továbbtanulni. Dolgozni szerettem volna. Így sodort a sors 1995-ben első munkahelyemre, a Gyulatourist Utazási Irodába, ahol a munka, a munkatársak és Petrovszki Pálné Marika ügyvezető asszony meghatározó szerepet töltöttek be az életemben, szakmai pályafutásomban. Erre a munkahelyre nem lehetett olyan könnyen bejutni. Egy általános műveltségi és Gyula városról, a város történetéről szóló tesztet kellett kitölteni. Aki nem tudta, ki volt a várkapitány, aki nem felelt meg az elvárásoknak, nem mehetett oda dolgozni. Ebben az időben a konferenciaszervezés virágkorát élte, és mi gyakran kitelepültünk nagyobb szállodákba. Ebben az időben szerelmesedtem bele a szállodák világába, és elhatároztam, „ha nagy leszek” szállodaigazgatóként szeretnék dolgozni egy nagy házban.

– Talán közhely, de végig járta a szamárlétrát...

– Említett felismerésem óta – miszerint szállodaigazgató szeretnék lenni – tudatosan indultam el az úton. Céljaimnak megfelelően választottam felsőoktatási intézményt, a Kodolányi János Főiskola Turizmus Tanszékét, amely akkor Siófokon működött. Közgazdász, szállodamenedzsment szakirányon, levelező tagozaton szereztem az első diplomámat 2005-ben. Ekkor két középfokú, C típusú nyelvvizsga volt a követelmény, melynek megfelelően németből és angolból vizsgáztam. Ebben az időben Nyugat-Magyarországon éltem és dolgoztam. A munkahelyeimet is úgy válogattam, hogy a szállodaiparban és a vendéglátásban is kipróbálhassam magam, mindent tudni akartam a legapróbb részletekig. 2006-ban jöttem vissza Gyulára, ami Bozó Andrásnak, a Corvin Hotel tulajdonosának köszönhető.

– Szállodája családi vállalkozásként üzemelt, és felesége Rózsa, illetve testvére Andi nagyjából egy időben néztek anyai örömök elé, ezért helyettük keresett megfelelő munkatársat. Tudomására jutott szándékom, miszerint szívesen visszajönnék Gyulára. Felkeresett, és hamarosan már a Corvin Hotelben dolgoztam értékesítési vezetőként. Innentől gyorsan pörögtek az események, órákat tudnék mesélni. Imádtam Gyulát, oly sok lehetőséget láttam benne turisztikai szempontból. Munkám mellett további szakmai tevékenységeket is végeztem, Bozó András támogatásának és első főnökömnek Petrovszkiné Marikának – aki alapítója és 2011-ig elnöke volt a Gyulai Idegenforgalmi Egyesületnek – köszönhetően. 2006-ban az egyesület titkárává választottak, így a nagy múltú helyi civil szerveződésben volt lehetőségem a gyulai turizmussal szélesebb körben foglalkozni és szakmai kapcsolataimat kialakítani.

– Közben pedig egyre másra jöttek az újabb kihívások. Hogyan tett ezeknek eleget?

– Adtam órákat a Göndöcs Benedek Szakközépiskolában és a Szent István Egyetem egészségturizmus képzésén. Időközben a Corvinból átigazoltam az újonnan nyíló Elizabeth Hotelbe, mely a város első négycsillagos szállodája volt. Felemelő érzés volt részt venni a szállodanyitási munkában, az üzemeltetéshez szükséges rendszerek és folyamatok kialakításában. Itt értékesítési és marketingvezetőként dolgoztam addig, amíg nem kaptam egy számomra vonzóbb ajánlatot, amelyet el is fogadtam. A cég 2009-ben a Megyeház utcában egy szálloda beruházásba kezdett, egy korábbi bank épületét alakította át egy gyönyörű kis hotellé, amely a Corso Buituque Hotel nevet kapta – Gedeon József színházigazgató javaslatára. Feladatom volt a szállodai beruházás szakmai koordinációja, a hotel megnyitása és beindítása, majd ezt követően a vezetése. Azonban a nyitást után, vezetőként nagyon rövid ideig dolgoztam itt, mert a gyulai városvezetés megkeresésére pályázatot nyújtottam be, és elvállaltam azt a megtisztelő feladatot, amellyel – 9 év után – még a mai napon is foglalkozok.

– 2011 február 1-én a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetőjeként álltam munkába. A feladat az volt, hogy a helyi turisztikai piaci szereplőket bevonjuk az akkor még önkormányzati tulajdonú cégbe, üzletrész-tulajdonosként. A Gyulai Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet megalakítása és működtetése volt a cél. A Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. – mint Gyula város TDM Szervezete – 2011. áprilisától működik a jelenlegi formájában. Innen kezdve széles körben ismert társaságunk működése, szakmai tevékenysége. Voltak nehéz pillanatok, melyek aztán rendeződtek, minden felmerült problémát, konstruktívan oldott, old meg a – mára jól összecsiszolódott társaság.

– Ügyvezetőként és turisztikai desztináció menedzserkéntdolgozok, melyhez hozzátartozik, hogy időközben másoddiplomát szereztem a Budapesti Gazdasági Főiskola Turizmus Desztináció Menedzsment szakirányú képzésén. Ekkor és ezt követően alakítottam ki országos szakmai kapcsolataimat, hiszen a szakma jeles képviselőitől és képviselőivel tanultam, majd intenzív szakmai tevékenységet folytattam a Magyar TDM Szövetségben, ahol 2015-ben elnökségi taggá választottak.

– Az utóbbi két évben paradigmaváltás történt az ország turizmusirányítási rendszerében. A Magyar Turizmus Zrt. átalakult Magyar Turisztikai Ügynökséggé, amely számos változást hozott az ország turisztikai szereplőinek és szervezeteinek életébe. Most szeretnénk az új rendszerbe integrálódni, eleget tenni az új kihívásoknak úgy, hogy eközben helyi szintű szakmai tapasztalatainkat átadjuk és kellőképpen érvényesítsük a Gyula és térsége, illetve szolgáltatóink érdekeit is.

– Az elmúlt években Gyula turizmusa óriási fejlődésen ment keresztül. Minek köszönhető, hogy megduplázódott a vendégéjszakák száma, Gyula egyre inkább „trendi” a turisták körében?

– Gyulán kilenc éve működik helyi turisztikai desztináció menedzsment szervezet, mely összefogja a turizmusban érdekelt feleket az önkormányzattól kezdve a szállodákon át az egyéb turisztikai szolgáltatókig. A turisztikai szereplők azzal a céllal hozták létre együttműködési hálózatukat, hogy közösen kialakítsák és biztosítsák Gyula városának új szemléletű, magasabb minőségű, a korábbinál hatékonyabb turisztikai menedzsmentjét. Az elmúlt években sikerült megvalósítani a városi turisztikai marketing feladatok összehangolását, koordinációját, mely során kialakult a gyulai turisztikai szereplők desztinációs szemlélete. A rendszer sikeres működését mi sem bizonyítja jobban, mint az elmúlt években elért eredmények, amelyhez az önkormányzat és a magánszektor turisztikai célú beruházásai, valamint partnereink, mint Gyula Város Önkormányzata, az önkormányzati cégek vezetői és munkatársai, a vállalkozások és munkatársai, a Turisztikai NKft. munkatársai és a helyi lakosok egyaránt hozzájárultak munkájukkal, valamint a turistákhoz, a turizmushoz való szerető és értő hozzáállásukkal.

– Az eredményeket tekintve Gyula, a történelmi fürdőváros megerősítette pozícióját a belföldi turisztikai piacon, hiszen rendszerint bejut a TOP 10 vidéki desztináció körébe. 2010-hez (276.872) képest 2018 év végéig (581.069) megduplázódott a vendégéjszakák száma. Ezzel együtt növekedett a város idegenforgalmi adóbevétele (2010-ben 54,9 millió Forint, 2018-ban 178,2 millió Forint) és egyéb, a turizmusból származó adóbevétele, valamint nőttek a szálláshelyek bevételei is. A bevételek növekedése magával hozta a beruházási kedv növekedését is, mely a férőhely-kapacitásban is megmutatkozott (2010-ben kb. 4.100, 2018-ban 5.100 férőhely). Vendégelégedettség méréseink eredményeiből évről évre kiderül, hogy Gyulának nagyon jó a megítélése a turisták körében, vendégeink elégedetten távoznak a városból. A válaszok egyértelműen tükrözik, hogy a kellő mennyiségű és minőségű szolgáltatás mellett a legfontosabb a személyes tényező. A pozitív összképhez a turisztikai szektor dolgozói is nagyban hozzájárulnak, hiszen ők azok, akik közvetlenül kapcsolatba lépnek vendégeinkkel.

– Mi lehet a fejlődés további útja?

– A turisztikai szektor által 2015-ben megfogalmazott jövőkép Gyula Város Desztinációfejlesztési Stratégiájában: „…Gyula nemzetközi minősítésű gyógyvízzel rendelkező fürdőjének és igényes rendezvényeinek köszönhetően külföldön is ismert gyógydesztináció lesz, ahová különleges Szigeterődje egyaránt vonz bel- és külföldi turistákat…” Tehát a belföldi piac meghódítását követően szeretnénk nemzetközi szinten is ismertek és elismertek lenni. Ez a fejlődés további útja.

– Mivel foglalkozik a szabadidejében valaki, aki azért dolgozik, hogy a városába érkezők minél kellemesebben töltsék szabadidejüket?

– Talán mindig a munkám volt a hobbim, és szabadidőmben is gyakran ezzel foglalkoztam. Azonban az utóbbi 2-3 évben kicsit átrendeződött az életem. Miután munkaszervezetünk létszámát optimális szintre sikerült növelni, én is több szabadidővel rendelkezem. Időm egy részét tanulásra fordítom, jelenleg harmadéves hallgató vagyok az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Karán; míg másik részében friss házasként, a férjemmel együtt töltött idő, a közös programok a legkedvesebbek számomra.

Hivatása egyben a hobbija is

Talán mindig a munkám volt a hobbim, és szabadidőmben is gyakran ezzel foglalkoztam – mesélte hírportálunknak a szakember. – Azonban az utóbbi 2-3 évben kicsit átrendeződött az életem. Miután munkaszervezetünk létszámát optimális szintre sikerült növelni, én is több szabadidővel rendelkezem. Időm egy részét tanulásra fordítom, jelenleg harmadéves hallgató vagyok az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán; míg másik részében friss házasként, a férjemmel együtt töltött idő, a közös programok a legkedvesebbek számomra.