A hét embere

2008.08.14. 19:02

A hét embere nyugdíjasként sem lógatja a lábát

Felesége az Adriai-tenger megszállottja, így a dél-alföldi fürdők egyik legjobb ismerője szívesen pihen a horvát tengerparton. A Pro Tourismo-díjas dr. Albel Andor ennek ellenére a dél-alföldi régió összes fürdőjét végiglátogatja. Nyugdíjba vonulása alkalmából szerkesztőségünk őt választotta A hét emberének.

Cs. Á.

Kiművelte magát

Albel Andor 1945-ben született Piliscsabán, középiskolai tanulmányait Szarvason végezte. Debrecenben tanári szakon végzett 1969-ben, amit megtoldott egy szegedi doktorátussal. Európai uniós tanulmányokat folytatott Budapesten, Brüsszelben és Maastrichtban. Vezető tisztséget töltött be több, turisztikával foglalkozó szervezetnél. Szerzőként, társszerzőként három könyvet is jegyez. Tavaly a legmagasabb turisztikai díjjal, a Pro Tourismoval tüntették ki. Nős, három gyermek és három unoka tartozik családjába.

— Hegyvidéki emberből lett a fürdők értője és kedvelője. Hogy keveredett a családjával Piliscsabáról Gyulára?
— Igazi európai, de talán inkább középeurópai családból származom, egyik nagyapám belga, a nagymamám édesapja olasz tengerész volt. Én valóban Piliscsabán születtem, pedig csak két hetet éltem ott. A háború forgataga szüleimet Csíkszeredáról előbb Gyulára, majd Piliscsabára vetette, s akkor jöttem én. Ez a családfa nem volt kívánatos a múlt század negyvenes évei végén Gyulán, el is tanácsolták apámat, így kerültünk Szarvasra.

— Akkor olasz részről megvolt a víz szeretete, bár az azért nem mondható tipikusnak, hogy valaki területfejlesztéssel, turisztikával foglalkozzon, pláne nem biológia—kémia szakos tanárként, igaz, ezt később kiegészítette egy pedagógiai és filozófiai doktorátussal...
— Utóbbi kettő már kiválóan használható a turisztikai marketing területén. De a tréfát félretéve: a hetvenes évek közepe óta foglalkozom turizmussal és területfejlesztéssel. A Békést, Békéscsabát és Gyulát összefogó Közép-Békési Centrum alapítója és egyik alelnöke voltam már a rendszerváltás előtt.

[caption id="" align="alignleft" width="320"] Ezután sem tétlenkedik.
[/caption]— Mégis belekóstolt a politikába, Gyulán alpolgármester is volt, de aztán távozott. Megérte a kitérő?
— Én voltam az, aki azt szorgalmazta, hogy egy ilyen méretű városban, mint Gyula, kell lennie egy állami gimnáziumnak is. Ez a történet mélyen beágyazódott a politikába, de ma is azt vallom, amit akkor. Persze annak idején még azzal is „megtaláltak”, hogy nem is vagyok gyulai, nem is itt születtem. Vicceltem is néha vele: igen, csabai vagyok, mármint piliscsabai. De tudomásul vettem, hogy egy ilyen erős öntudattal rendelkező városban valakiknek ez is számít.

— Aztán viszont a lehető legjobb irányba kanyarodott, ráadásul a volt baloldali politikust épp a jobboldali kormányzat nevezte ki felelős pozícióba. Nem voltak ellenérzései?
— Mindig feszegettem a határokat, de a regionális idegenforgalmi bizottság titkáraként, majd a Magyar Turizmus Zrt. régiós marketingigazgatójaként is a Dél-Alföld érdekeit igyekeztem szolgálni. Tíz éve három fontos célt tűztem ki magam elé. Legyen 500 ezer vendég a régióban, akik töltsenek itt 1500 vendégéjszakát, a közvetlen bevétel pedig érje el a 3 milliárd forintot. Ez sikerült.

— Akkor most már nyugodt szívvel járhat el teniszezni...
— Nagyon azért nem. Egyrészt az új, robbanómotoros fűnyíróm olyannyira jól dolgozik, hogy előjött tőle a teniszkönyököm. Másrészt pedig továbbra is én vagyok a Dél-alföldi Termálklaszter elnöke, így akad bőven tennivalóm. Viszont folytathatom a diákévek után valamelyest félbeszakadt olvasást, így a turisztikai szakkönyvek mellett most már a szépirodalom és a történelem is lekerül a polcról.

Kétpólusú ország

— Turisztikai szempontból sajnos alapvetően kétpólusúnak nevezhető Magyarország, hiszen a főváros és a Balaton mellett a többi terület meglehetősen mostohának számít — szögezte le Albel Andor. A turisztikai szakember elmondta, mindenki megdöbben, amikor elmondja, az Alföldre egy évben alig érkezik kevesebb turista, mint a Balatonhoz. Meglátása szerint a Dél-Alföldön ugyan volt fejlődés az elmúlt évtizedben, ám az soha nem volt olyan mértékű, mint amilyet egy-egy kormányzati ciklus előtt beharangoztak. Nagyon sok múlik azon, hogy a 2007—13-as uniós ciklus forrásaiból mennyi jut a térségbe.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!